Lóránt Károly: A narratíva jelentősége

A narratíva jelentősége a politikai életben megkerülhetetlen. Az embereket szolgáló Európai Uniónak – amely sokkal inkább lett egy birodalom – megújulásra van szüksége. Ehhez azonban olyan együttműködési rendszer lehetőségét kell felmutatni az európai polgároknak, amely számukra is vonzó, biztató, ezáltal pedig elfogadható, támogatható.

A narratíva értelmezést, magyarázatot, elbeszélést jelent, és rendkívül fontos szerepe van a politikai életben, mert leírja az eseményeknek azt a terét, amelyben egy problémát vizsgálunk, és arra választ keresünk – indítja okfejtését a Magyar Hírlapban Lóránt Károly. A Nemzeti Fórum gazdasági szakértője később rámutat: a narratíva nagyon fontos az Európai Unió jövője szempontjából.

Lóránt szerint a mostani európai parlamenti választások során megnövekszik ugyan a jelenlegi politikával szemben alternatívát kínálók tábora, ám átütő eredményt nem lehet elérni, és ha változást akarunk, akkor hosszú menetelésre kell felkészülnünk, és ebben a menetelésben döntő szerepe lesz annak, hogy a saját álláspontunkat milyen narratívában mondjuk el.

A cél tisztázásakor egyértelművé teszi: az nem lehet más, mint a nemzet, az ország és vele együtt saját kultúránk fenntartása. A kor realitása szerint az unió szerkezetét kell úgy átalakítanunk, hogy abban a nemzeti célok megvalósíthatók legyenek. E szerkezetátalakításra pedig szükség van, hiszen ami az unióban létrejött, az valójában „nem más, mint egy európai birodalom, ahogy ezt Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke be is vallotta, ami az európai polgárok számára elfogadhatatlan”. 

Lóránt Károly szerint baj van ugyan a szerződéssel, amely nem felel meg a valóságos gazdasági és társadalmi viszonyoknak, de még nagyobb baj van az uralkodó politikai irányzattal, amely olyan politikákat erőltet, amelyek nem integrálják, hanem polarizálják Európa társadalmát.

Úgy látja, a kialakult viszonyokat legpontosabban John R. Schindler amerikai nemzetbiztonsági szakértő írta le, aki szerint a valamikori baloldal az utóbbi évtizedekben kulturális baloldallá alakult át, amelyet már nem érdeklik a szociáldemokrácia hagyományos céljai, és politikájuk középpontjába a hagyományos társadalmak alapjainak lerombolását állították, amelyet menthetetlenül rasszistának, szexistának, xenofóbnak, homofóbnak és általában elavultnak tekintenek.

A kulturális baloldal és a nagytőkés jobboldal egyetértése különösen megmutatkozott az európai parlamenti szavazások során, ahol a szocialista és a néppárti frakciók szinte minden kérdésben (például a bevándorlás kérdéseiben) azonos módon szavaztak. Az idei európai parlamenti választások során mindkét tábor meggyengül ugyan, de be fogják venni az erősödő liberálisokat és így már három frakció képviseli majd ugyanazt a politikát – vezeti le az általa várt forgatókönyvet a szakértő. 

A megoldási lehetőséget kutatva arra jut, „folyamatosan ki kell alakítanunk és a széles közvéleményhez eljuttatnunk azokat a gondolatokat, narratívákat, amelyek a jelenleg uralkodó nézeteket megkérdőjelezik, és helyettük olyan európai együttműködést ajánlanak, amely Európa polgárai túlnyomó többségének elfogadható. Ez szükségessé teszi, hogy mind ideológiai, mind gazdasági, társadalmi és nemzetbiztonsági téren legyenek olyan válaszaink, amelyek versenyképesek a Nyugatot ma befolyásoló filozófiákkal például a Frankfurti Iskola tanításaival, Karl Popper nyílt társadalomról szóló ideáival, az amerikai neokonok geopolitikai elképzelései­vel és nem utolsósorban a neoliberális gazdasági tanításokkal”.

Lóránt Károly írása ide kattintva olvasható. 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!