A Magyar Nemzeti Bank munkatársa, a Magyar Nemzet korábbi rovatvezetője, Nánási Tamás hosszú írásban emlékszik vissza az „elefántcsonttoronyra”, melyet már 2011 karácsonyán is Magyar Nemzeti Banknak hívtak. A különbség csupán az, hogy akkoriban még más funkciót töltött be az MNB az ország életében. Szemle.
„Simor András jegybankelnök javaslatára a monetáris tanács hét százalékra emelte az alapkamatot. Ehhez a hazai gazdaság bővülésére komoly veszélyt jelentő kamatszinthez még akkor is körömszakadtáig ragaszkodott az MNB akkori vezetése, amikor már a kormány által kibővített tanács 2012 nyarán – a jegybank vezetésével szemben állva – elindította az első kamatcsökkentési ciklust” – idézi fel a Magyar Nemzetben a 2011 előtti MNB-s időszakot a szerző.
Majd pontosan hat évvel ezelőtt, 2013. március 4-én jött Matolcsy György: „A jegybank, élve a törvény adta függetlenségével, a nemzet jövőéért, a nemzetért viselt felelősséggel cselekszik. Méghozzá nem is akárhogyan: az MNB számos területen olyan lépéseket hajtott végre, amelyek gazdaságtörténeti jelentőségű eredményeknek tekinthetők” – írja Nánási, aki szerint „kijelenthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank helyzete az elmúlt hat év során alapvetően megváltozott.”
A jegybank új vezetése – jegyzi meg a szerző – azt az álláspontot követte, hogy „a nehéz helyzetekben nem a szembenállás, hanem az együttműködés viszi előre az országot. Ezért az MNB lépéseivel a ciklus kezdetétől fogva támogatta és támogatja ma is a kormányzat gazdaságpolitikáját. Természetesen a függetlenség fenntartásával és nem a hatalmon lévők érdekében teszi ezt, hanem, mert ezt követeli meg az ország polgárainak és a nemzet egészének az érdeke.”
hirdetésA fentiekből is látszik, a jegybank elmúlt hat esztendeje sikerek sorozataként értékelhető. S jelenleg semmi sem látszik a láthatáron, ami a következő hat évben változtatna ezen – foglalja össze a Magyar Nemzet egykori rovatvezetője.
