Búcsújárás Bákóban, Péter-Pál napi zarándoklat

Huszonharmadik alkalommal rendezték meg a Csángó Bált, amelynek legfontosabb missziója, hogy megmutassa, divatba hozza a csodálatos csángó magyar kultúrát, bizonyítsa, hogy beépíthetőek annak elemei a mi mai modern életünkbe is.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség és a Válaszút Alapítvány rendezvényére idén február 23-án került sor, fővédnöke ezúttal is Áder János köztársasági elnök volt, a megnyitó beszédet Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke tartotta.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke

A Csángó Bál szervezői minden alkalommal a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása, a fesztivál alkalmat teremt arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor keretében, s a műsort követő táncházban pedig a közönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak.

A XXIII. Csángó Bálon ezúttal is sok részletet megismerhettek a jelenlévők a csángó magyar hagyományokból: a mindennapi szokásoktól kezdve, az ünnepi alkalmakon keresztül, családi eseményekig, tánccal, énekkel, zenével, versekkel, filmekkel, könyvekkel, fotókkal, neves néprajzkutatók gyűjtéseinek, munkásságának és ismert csángó magyar személyiségek tevékenységének bemutatásával.

 

Búcsújárás Bákóban, Péter Pál napi zarándoklat

A 2017-ben elkezdett naptári jeles napokat bemutató hagyományt folytatva a XXIII. Csángó Bál színpadi műsora ezúttal a nyári időszakot mutatta be. A nyár a mezőgazdasági munkák ideje, az emberek a földeken dolgoznak, kevesebb idő jut a mulatozásra. A nyári búcsújárások alkalmával a csángók felkerekednek, hogy a szomszédos falvakba zarándokolva felkeressék barátaikat, rokonaikat, ismerőseiket. Miután búcsút nyernek a szentmisén, vendégjárásba indulnak, ahol megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat. Előkerülnek a finom enni- és innivalók és hamarosan elkezdődik a hajnalig tartó mulatság.

A színpadi gálaműsorban közreműködtek idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek, fellépett Petrás Mária, valamint csángó muzsikát játszó magyarországi kiváló zenekarok közül a Berka Együttes, a Csángálló Zenekar, a Somos Együttes és a Lippentő Táncegyüttes.

A színpadi műsort megelőzően tartották meg a Kőketánc Gyermektáncházat, amelynek a korábbi évekhez hasonlóan idén is hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében.

A színpadi műsor előtt gasztronómiai bemutató volt, ahol a közönség megismerhette, hogyan készül a csángó puliszka.

A műsort követően hajnalig tartó táncházban a nézőközönség tevékeny részesévé vált a csángó magyar kultúrának, moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatták meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat, énekeket.

A Csángó Bálon fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatták be a csángó kultúrkörből merített munkáikat, kiállításunkon a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthették meg.

 

Képriportunkat az alábbiakban tekinthetik meg:

A képre kattintva galéria nyílik!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
A fiatal Puccinit idézték meg a Müpában
A néphagyomány főként a termékenységet ünnepli pünkösdkor
Mit kellene elolvasnia az ellenzéknek?