A lángelmék mégsem a Marsról érkeztek Los Alamosba

Enrico Fermi, Nobel-díjas fizikus nyilatkozta egyszer: „Minden magyar, akivel csak találkoztam, eredeti volt vagy szörnyen eredeti.”

Los Alamosban az a hír járta, hogy az ott dolgozó magyar tudósok marslakók.

Egy alkalommal pedig, amikor Teller Edének azt mondták, hogy ez a sok lángelme talán tényleg nem is Magyarországról jött, hanem valóban a Marsról, Teller zavart arcot vágott és azt mondta: „Hát Kármán Tódornak mégis eljárt a szája!”

Sokan és sokszor tették és teszik fel ma is azt a kérdést, hogy vajon mi lehet a magyarázata,

mi lehet a titka annak, hogy a magyarság annyi tehetséget adott és ad a világnak?

Többen az oktatási rendszerben és a kreativitásra ösztönző tanárok munkájában látták és látják a sikeresség forrását.

Mások a magyar nyelv logikus felépítésében, rendkívül árnyalt kifejezésmódjában és annak a gondolkodásra visszacsatoló hatásában vélték, és vélik felfedezni a jelenség hátterét.

Létezik egy prózaibb, de természetesebb magyarázat:

a magyar tudományosság sikereinek ”titka” a tehetséggondozásban, a magyar tehetségek kitartásában és a pedagógusok elhivatottságában rejlik.

 

A kormány a tehetségeket minden területen támogatja. Erről szól a nemzeti tehetségprogram is, melynek köszönhetően az idei évben már

több, mint hárommilliárd forintot fordítunk a fiatal tehetségek felkarolására, gondozására.

A hazai forrásból megvalósuló támogatásokon túl célunk, hogy az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel is szolgáljuk a tehetséggondozás ügyét.

Ezért támogattuk négy és félmilliárd forintból 13 természettudományos élményközpont létrehozását, melyek célja, hogy modern technológiai megoldásokkal, tanórán kívüli, élmény alapú programokkal járuljanak hozzá a fiatalok egyéni és közösségi szintű fejlődéséhez, tehetségük kibontakozásához.

Bízunk abban, hogy

új pedagógiai módszerek segítségével, élményközpontú és kísérletalapú oktatás során fel tudjuk kelteni a fiatalok érdeklődését a természettudományok iránt

és egyre többen fogják hivatásukként választani a természettudományi pályák valamelyikét.

Reméljük, hogy a természettudományos élményközpontokban eltöltött órák nem csak a fiatalok egyéni életútjához, hanem a szülőföldön való boldoguláshoz is hozzá tudnak járulni.

Illés Boglárka


A szerző az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára.

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre