Aki egyszer budapesti volt, az örökre az is marad

Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor prózai és zenés előadása a város történeteiből előhozza azt a bizonyos hamisítatlan budapesti életérzést a nézőkből.

A 100 szóban a város című előadás a „Száz szóban Budapest” című pályázat műveiből készült. A pályázóknak száz szavuk volt arra, hogy Budapestről meséljenek. Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor prózai és zenés előadása Budapestet mutatja be a város saját történetein keresztül.

A hétköznapi emberek történetei elevenednek meg a színészek előadásában. Szerelem, gyász, egyetem, lakásvásárlás, gyűrű, metró, ószeres, gang, rakpart… Annyi féle történet, és mindegyik megérinti a nézőt valamilyen formában. Az ötletes előadásmódok elénk teremtik a busz jegypénztárát, a kocsmát, a villamost, a Citadellát, vagyis a várost minden lakójával együtt. Megható, szomorú, kedves, vicces, mindenféle ember, mindenféle történet.

Olyan dolgokat mesélnek el, amik mindannyiunknak ismerősek, mint a pesti gangokon ücsörgő idős asszonyok, akik felelősek a „azért a lecsóból, macskából, hipóból, gondosan locsolt liliomból összeálló Pestszagért”. Mind tudjuk, kikről is beszélnek, mégsem figyeltünk föl rájuk eddig. A bulinegyedet sem kell bemutatni senkinek, de Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor előadásában minden átmulatott éjszaka új megvilágításba kerül. Még most is a fülemben cseng a dal ritmusa, ami végigkalauzol az igazi pesti éjszakában.

A két színész összhangja talán a dalokban érződik leginkább, ahol különösen megérezzük Budapest varázsát. Egy életérzés ebben a fővárosban élni, és olyan jó néha, ha erre emlékeztetnek minket az ilyen előadások.

„Aki egyszer budapesti volt, az örökre az is marad.”

A következő előadást a Mozsár Műhelyben láthatják március 6-án.