A kiterjedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező, angliai központú Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja azt közölte: több száz dzsihadista megadta magát, legfeljebb az alagutakban lehetnek még emberei az IÁ-nak.
A Reuters hírügynökség más forrásból nem tudta megerősíteni az OSDH állítását.
Az IÁ ellen ádáz harcot vívó Szíriai Demokratikus Erők (SDF) egyik szóvivője a minap közölte, hogy a dzsihadisták egy alig több mint egy négyzetkilométeres területre – Baghúz falu néhány házára és egy kisebb földdarabra – szorultak vissza Deir ez-Zór tartományban. Alagutakat ástak, ezekben sáncolták el magukat, ami nehezítette a küzdelmet ellenük – mondta egyik szóvivőjük, Adnan Afrin.
Ugyanez a szóvivő szombaton nyilatkozva az AFP hírügynökségnek nem erősítette meg azt a jelentést, miszerint a dzsihadisták megadták volna magukat. Arról számolt be viszont, hogy
nagyon sok civilt tartanak túszul az alagútrendszerben, sokkal többet, mint ahányra az SDF számított.
A kalifátus összeroppanásával azonban szakértők szerint nem ér véget a harc. Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a Magyar Nemzetnek elmondta, amennyiben az Iszlám Államot egy területet birtokló milíciának nézzük, akkor beszélhetünk a kalifátus összeomlásáról, a terrorszervezetet azonban érdemes hálózatnak tekinteni, amely továbbra is aktív, ráadásul nemcsak Szíriában és Irakban, hanem a világ számos pontján.
hirdetésHozzátette, a dzsihadisták az iraki határ menti városon túl ellenőrzésük alatt tartanak egy nagyobb sivatagos területet is Szíria közepén, ezzel azonban a nyugati koalíció nem fog foglalkozni, az Eufrátesztől nyugatra található egységek ugyanis – a ki nem mondott szabályok szerint – az orosz vezetésű szövetség műveleti területeinek számítanak.
Szalai Máté szerint egyelőre arra is csak tapogatózó elképzelések vannak, hogy a Nyugat mihez kezd a radikalizálódott állampolgáraival: mint fogalmazott, az európai országok igyekeznek nagyon szigorúan fellépni a kontinensre visszatérő harcosokkal szemben, deradikalizációs programokkal kezelik őket, vagy börtön vár rájuk.
Emellett komoly aggodalomra adhat okot az is, ha az Egyesült Államok folytatja egyoldalú politikáját és valóban tömeges csapatkivonásokba kezd nemcsak Szíriában, de Afganisztánban is, amit a nemzetközi közösség, elsősorban Németország, élesen elutasít (“together in, together out”).
Egy ilyen forgatókönyv esetén megismétlődhet az, ami Irakban is történt 2003. után és a radikalizálódott emberek ismét fegyvert foghatnak, ami újra háborús övezetté változtathatja a térség egy részét.
Forrás: MTI, Magyar Nemzet
Kép: NBC News
