A Facebook története 2003-ban egy harvardi kollégium szobájában kezdődött, ekkor jött létre a Facemash nevű alkalmazás. A programot eredetileg egyetemisták részére tervezték, azonban hamar túlterjedt a kijelölt célközönségen, és olyan sikere lett, hogy használóinak száma rövid időn belül a százezret is meghaladta.

A honlap népszerűségének hatására írta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch nevű programot, amely később a Facebook (eredeti nevén: TheFacebook) alapját adta. Zuckerberg ekkor a Hardvardra járt, és három barátjával együtt dolgozott a program fejlesztésén.

A 2004 februárjában megjelent Facebookot a Harvard után fokozatosan az összes amerikai egyetemre kiterjesztették. A programban néhány tengerentúli vállalkozó – köztük Peter Thiel, a PayPal társalapítója – már ekkor meglátta a lehetőséget, és jelentős összegekkel támogatta a fejlesztését.

Az igazán nagy előrelépést az hozta meg, amikor minden 13 évnél idősebb személy számára lehetővé tették a regisztrációt 2006 szeptemberében.

hirdetés

A Facebook tíz éve vált a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává, legalábbis compete.com 2009-es rangsorolása szerint. A program ekkor előzte meg a korábbi listavezető MySpace-t. Érdekes tényező az is, hogy Mark Zuckerberg 2009 szeptemberében azt állította, 2009 második negyede volt az az időszak, amikor az oldal első alkalommal pozitív pénzügyi mérleget generált – mindaddig tehát elsősorban a Facebook-ba invesztáló befektetők támogatása tartotta fent a programot. Ekkorra a felhasználók száma 300 millió körül mozgott.

A regisztráltak száma az elkövetkező években ugrásszerűen növekedett: 2011 februárjára már 637 millióan regisztráltak, 2012. október 4-én pedig a Facebook elérte az egymilliárdos határt is.

A kezdetektől fogva szereplő „Like” gomb 2015-ben egy kisebb újításon esett át: immár külön részletezni lehetett azt, hogy pontosan mit is gondol a felhasználó egy adott tartalomról. Így jöttek létre az „imádom”, „vicces”, „hűha” „szomorú” és „dühítő” ikonok.

Napjainkban az aktív felhasználók száma kétmilliárd fölött van, ebből több, mint ötmilliót tesznek ki a magyarok. Bár figyelembe kell venni, hogy egy ember bizonyos esetekben több Facebook-fiókot is regisztrál.

A Facebook használatának az utóbbi években számos előnye és hátránya mutatkozott, a program megítélése meglehetősen kétoldalú.

Problémát jelent az, hogy a Facebook a maga like-rendszerével mindent relativizál. Sokszor úgy tűnhet, hogy nem is az a fontos, hogy valaki mit és milyen szellemben tesz közzé, hanem az, hogy az a bizonyos bejegyzés hány like-ot kap. 

Mindez pedig oda vezet, hogy az emberek cselekedeteit a világhálón egyre inkább a lájkok „vadászása” vezérli. Egyre több tér jut a közönséges, népszerű, de semmitmondó tartalmaknak, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb figyelmet kapnak azok, amelyek valamilyen értéket közvetítenek. 

Mindenki maga dönti el, hogy milyen adatokat és hogyan oszt meg magáról, azonban a többség nem túl elővigyázatos. Sok esetben harmadik személyek olyan adatok birtokába juthatnak a Facebookon keresztül, amelyeket aztán később felhasználhatnak a profil tulajdonosa ellen. Épp ezért, ha eddig nem tettük, akkor érdemes felülvizsgálni adatvédelmi beállításainkat, legfőképpen azt, hogy kik láthatják az adatainkat, bejegyzéseinket.

A Facebook egyik igen jelentős hatása, hogy társadalmunk változásokon megy keresztül. Különösen igaz ez arra a generációra, amelyik már serdülő- vagy fiatalkorban használni kezdte a programot.

Az ugyan személyiségfüggő, hogy ki hogyan használja, de sokak profilja már-már olyan, akár egy üzlet kirakata. (Az persze, hogy a kirakat mögött mi van valójában, más kérdés…)

A OnePoll piackutató cég egyik felmérésében a női felhasználók 1/3-a bevallotta, hogy sokszor hazudik, vagy elferdíti az igazságot a szociális médiában közzétett tartalmaiban. Az okos telefonok korszakában ez a kombináció állandó színészkedést eredményez. 

Általánosságban tapasztalható az, hogy az X,Y és Z generáció tagjai már egyre inkább a világhálón keresztül élnek, és tartják egymással a kapcsolatot. Shoshana Zuboff amerikai tudós úgy fogalmazott, egyfajta „pszichikai cunami” zúdul ma a fiatalokra, akik abban a korszakban vannak kitéve a világháló hatásának, amikor identitásuk és erkölcsi értékrendjük még kialakulóban van. 

A túlságosan gyakori Facebook-használat a személyes érintkezések hanyatlásához és számos esetben súlyos lelki problémákhoz is vezethet. Sokszor Facebook-függőségről beszélhetünk ugyanolyan értelemben, mint ahogy a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás esetében tesszük.

Minderre jó példa az az eset, amikor 2014-ben az oldal fél órára világszerte elérhetetlenné vált, és sok felhasználót mindez arra indított, hogy a segélyhívót tárcsázza. A köznyelvben egyébként már létezik a „digitális detox” kifejezés is, amely egy olyan időszakra utal, amikor valaki szándékosan kerüli az okos telefonos és számítógépes alkalmazások használatát. 

Egy másik kutatás eredményei szerint tendencia az, hogy minél több időt töltenek a fiatalkorúak – főként a lányok – a Facebook-on, annál kevésbé lesznek elégedettek a saját testalkatukkal, külsejükkel, és annál inkább azokra akarnak majd hasonlítani, akik a világhálón keresztül az ideált testesítik meg számukra (napjainkban mindez egyre inkább az Instragramra tevődik át). 

A Facebook 15 évnyi sikeréhez több tényező is hozzájárult. Ezek közé tartozik, hogy a program ingyenes, a kezelőfelülete egyszerű, valamint, hogy a különböző Facebook-oldalak és csoportok által megteremti annak lehetőségét, hogy a felhasználók megformálják saját közösségeiket a virtuális térben. Ez utóbbi az, ami gyakran még azokat is az oldalra vonzza, akik egyébként maguktól nem regisztrálnának. 

Összegzésként annyi talán kijelenthető, hogy a programnak sok hasznos alkalmazási módja létezik. Nagy mértékben megkönnyíti a közösségek és kapcsolatok teremtését és fenntartását, valamint azt, hogy hatással legyünk másokra és informálódjunk a világról. Másfelől, cikkünkben felsoroltuk azokat a veszélyeket is, amelyeket a Facebook jelenthet számunkra, és ezen veszélyek enyhítésén a jövőben még van mit dolgozni a szoftverfejlesztőknek és a Facebook-felhasználóknak egyaránt.