Gyógyító művészet

A mentális zavarokkal küzdő betegek rehabilitációjában a művészeti tevékenységekben rejlő gyógyító erőt számos hazai és külföldi intézményben régóta használják. E terápiás műhelyek egyikébe látogattunk el, pontosabban annak kiállító termébe, a Budapest Art Brut Galériába, ahol megcsodálhattuk az emberi alkotóképesség nem mindennapi remekeit.

A Moravcsik Alapítvány és a Budapest Art Brut Galéria 2010 óta minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén PsychArt24 nevű különleges festőmaratont szervez a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ tágas aulájában, ami e meghirdetett őszi napon mindig gazdagon felszerelt nyitott műteremmé alakul át, így várja kötetlen képzőművészeti alkotásra az érdeklődőket.

Alkotók a 24 órás festőmaratonon a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának tágas aulájában

Az alapítvány munkatársai és a Galéria alkotóközössége e Magyarországon egyedülálló rendezvénnyel járul hozzá a mentális fogyatékkal vagy lelki betegséggel élők önértékelésének erősítéséhez, a velük szemben tapasztalható előítéletek és diszkrimináció csökkentéséhez, a társadalom által köréjük emelt falak lebontásához.

A PsychArt24 rendezvény különlegessége, hogy a pszichoszociális problémákkal küzdő és egészséges emberek együtt festenek 24 órán keresztül, sőt a pszichiátriai betegek nemcsak alkotóként vesznek részt, hanem mint az esemény szervezői, lebonyolítói is. A rendezők a művészeti programmal lehetőséget teremtenek az alkotás örömének és az értékteremtés képességének megélésére, egymás elfogadásának erősítésére.

A különleges program során tehát egymás mellett alkotnak betegek és egészségesek, gyermekek és felnőttek, idősek és fiatalok, amatőr, art brut, outsider alkotók és hivatásos művészek.

A PsychArt24-en készült képek a rendezvény helyszínén is megtekinthetők, de onnan a Budapest Art Brut Galéria Művészeti Tanácsa által kiválasztott művek az Üllői úti galériába kerülnek át, ahol még egy hónapra kiállítják azokat, sőt vásárolni is lehet belőlük.

Prof. Réthelyi János, a SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója nyitotta meg a 9. tárlatot

Az immár kilencedik alkalommal megrendezett legutóbbi 24 órás művészeti maratonon készült alkotásokat felvonultató kiállítást 2018. december 11-én prof. Réthelyi János, a SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója nyitotta meg, és 2019. február 22-ig látogatható. Így az érdeklődőknek közel három hetük van megcsodálni a különleges műveket.

A Moravcsik Alapítvány keretében 2009 novemberében létrehozott Budapest Art Brut Galéria megnyitása óta e helyen működő pszichoszociális fogyatékkal élő alkotóközösség már többszörösen is kiválóan bebizonyította, hogy a meglévő betegségükkel együtt is képesek értéket létrehozni, dolgozni, alkotni és a társadalom teljes értékű tagjaként létezni. Az Alapítvány szakemberei a közösségi pszichiátria segítségével olyan támogatást, képzést és munkalehetőséget nyújtanak, ami erősíti a kliensek önbecsülését, segítenek a mindennapi gondok megoldásában és a felépülésben.

A galéria nevében szereplő art brut kifejezést 1949-ben, egy Párizsban megrendezett kiállításon használták először, amelynek az volt a különlegessége, hogy anyagát a különböző pszichiátriai intézetekben összegyűjtött művekből állítottak össze. E kiállítás katalógusában jelent meg először az „art brut” szóösszetétel, ami nyers, brutális, csiszolatlan művészetet jelent.

Jean Dubuffet (1901–1985) – J. Dubuffet: Apartment Houses, Párizsban – Dubuffet szobra a KMM szoborparkban, Hollandiában

Az néven később mozgalommá vált művészeti irányzat legjelentősebb alakja Jean Dubuffet (aktív évei: 1942–1985) francia származású képzőművész volt, aki művészeti tevékenységének egyik fő céljaként azt határozta meg, hogy tanulmányozza, összegyűjtse és megőrizze a pszichiátriai betegek, a perifériára szorult embertársai és a naivok vizuális alkotásait.

Az art brut művészet fogalmába az agresszív hatású műveket ugyanúgy besorolják, mint a pszichiátriai betegek művészetét. Egyes művészettörténészek a primitív népek, a rabok alkotásait, sőt bizonyos gyermekrajzokat is az art brut-ba sorolják.

A képzőművészek, a művészettörténészek és a kritikusok a művészi értékteremtés oldaláról is kezdték vizsgálni a pszichiátriai betegek eme tevékenységét. A pszichiátriában eleinte a művészi alkotásokban felismerhető pszichopatológiai tüneteket vizsgálták, majd az alkotómunkát mint terápiás eszközt kezdték alkalmazni a kreatív és művészetterápia keretében.

A kiállítás azonnal magával ragadja a belépő látogatót, a képek annyira különösek, mint amennyire felemelőek is. A lelki szenvedések megrendítően őszinte és bátor ábrázolásai együttérzést és csodálatot váltanak ki a szemlélőből, a földöntúli örömök kifejeződései pedig szinte paradicsomi időkbe repítik vissza a nézőt.

Az idei PsychArt nyitva tartása – Szolnoki Rita Borzoj: Másarcmás

Azáltal, hogy az alapítvány és a galéria lehetőséget teremtett az alkotóknak, hogy létrehozhassák műveiket és ki is állíthassák azokat, ezzel az alkalmi művészek kiléphettek a betegség, az elszigetelődés, a meg nem értettség zárkáiból a fényre, megmutathatták a zseniálisat magukból. Igen, mert talán mindenkiben van egy kicsi abból a zsenialitásból, ami a gyermek képi teremtőerejében még hajdanán mindegyikünkben megvolt. Ha jól értettük meg az art brut műfaj üzenetét, akkor ezen a kiállításon azt tapasztalhattuk meg, hogy e jobb híján zsenialitásnak nevezett vizuális kifejezőerő, ha ily’ módon lehetőséghez jut, akkor előtörhet, s a megélt életélmény teljesen eredeti módon, ellentmondást nem tűrően, egyszeri és megismételhetetlen erejű festményben mutatkozhat meg.

Dr. Wollen Mária: Életfa – Kerényi Viktória: Sem magasság, sem mélység

A pszichiátriai-neurológiai szakma sarkosabban vélekedik a laikus néző fenti megállapításairól, amikor a művészetterápiás eljárások kapcsán megfogalmazza véleményét a kreativitás és a pszichiátriai betegségek közötti kapcsolatról: „Kétségtelen, hogy létezik közöttük egyféle összefüggés, a művészettörténet számtalan példával igazolta már, hogy a rendkívüli tehetséggel megáldott művészek között igen sok patológiás eset is volt. E művészek életrajzából kiderül, hogy évtizedeken át feldolgozatlan, fiatalkori traumákat hordoztak a lelkükben, vagy feltűnően labilis lelkialkattal rendelkeztek. Az ilyen lelkiállapotú alkotók az átlagos embereknél könnyebben lépnek kapcsolatba a saját tudatalatti világukkal, és ez megjelenik a kreativitásukban is. Szinte ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy belső világukat, gondolataikat valamilyen alkotási folyamat segítségével a külvilág tudomására hozzák, létrehozzanak valami szokatlant, valami újszerűt. Az a gyakran hangoztatott vélekedés azonban, hogy minden pszichiátriai beteg zseniális és fordítva, egyáltalán nem állja meg a helyét. Nem lehet általánosítani, mert nincs realitása ennek a kijelentésnek.” – idézet az Orvosi Lapból.

Kovács Tekla: Álom

A tudományos álláspont bármennyire is igaz lehet a maga szakterületének szempontjai szerint, mégis a kiállításlátogató felmentve érzi magát alóla, és megengedi magának a szubjektivitás luxusát, hagyja magára hatni az ott látott képeket, azzal az élménnyel lép ki a kiállítótérből az utcára, hogy valami nagyon erőset, mondjuk ki bátran, zseniálisat látott.

Budapest Art Brut Galéria, 1083 Budapest, Üllői út 60-62.

***

A kiállítóterem:
       bpartbrut@moravcsikalapitvany.hu
       artbrut.hu

Az ingyenes PsychArt24 programok helyszíne:
       Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ,
       1094 Budapest, Tűzoltó u. 37-41.

Gaál Ottó: Bűnbánók