Van kiút: Magyarország egy olyan pályára léphet, amelyik elvezeti a felnövekvő generációkat a tisztességes élet irányába. Léteznek erre ma is működő példák, amelyeket csak elég lenne követni a nevelésben. Közös jövőnk is múlik ezen. Maróth Miklós, vendégszerzőnk írása megszívlelendő elmélkedés mindannyiunknak.
A néhai irodalmár professzor, Király István emlékiratait olvasgatom. A hetvenes évek vége felé Franciaországban járván megállapította, hogy az ottani fiatalok rendetlenek, nem ismernek szabályokat, törvényeket, és nem tisztelik az öregeket. Mindez azt jelenti, hogy a Nyugat kikerülhetetlenül a vesztébe szalad.
Látnoki szavak: ma már láthatjuk, igaza volt.
hirdetésHa itthon körülnézünk, azt látjuk, hogy a mai fiatalok nem ismernek szabályokat, törvényeket, és nem tisztelik az öregeket.
Az autópályán úgy közlekednek, mintha sebességi határ és egyéb szabályok nem léteznének, a diploma megszerzése érdekében csalnak a nyelvvizsga bizonyítványokkal, hamis diákigazolványt használnak, az egyetemi adminisztrátorokkal szemben agresszívan követelőznek, és tanáraikat kioktatják.
Belátható időn belül vége Magyarországnak is?
Egy állami gimnáziumban érettségizett hallgatónőm gyakorló tanításra a Patrona Hungariae katolikus leánygimnáziumba került. Az első néhány órája után döbbenten jelentette, hogy az órán egyáltalán nem kell fegyelmezni, a lányok tisztelettel viseltetnek iránta, és kötelességüknek megfelelően tanulnak.
Tehát van kiút! Van még remény! Ezen az úton kellene járni.
Maróth Miklós
