Egyre több megváltozott munkaképességű ember dolgozik

Nyitrai Zsolt

2011-hez képest tavaly év végére 18-ról 40 százalékra emelkedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája - közölte a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott.

Nyitrai Zsolt elmondta, 2011-ben még mintegy 15 ezer, tavaly már több mint 80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott. Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. A kormány stratégiai fontosságúnak tartja a fogyatékossággal élők társadalmi csoportját. A miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy a fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú, egyenértékű tagjai, akiket azért kell segíteni a mindennapokban, hogy a lehető legnagyobb önállóságban élhessék életüket.

A politikus szerint mindennek az alapja a párbeszéd. Példaként említette, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt a vakok és gyengénlátók szövetségének kezdeményezésére pontírásos formában is ki lehetett tölteni. Azt is elmondta, 2010-hez képest 2019-re megduplázódott az országos fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Nyitrai Zsolt fontosnak nevezte az otthonápolás ügyét, amellyel kapcsolatban szintén széles körű szakmai egyeztetést folytattak le. A parlament által elfogadott javaslat nyomán január elsejével emelkedett az ápolási díj, és bevezették a gyermekek otthonápolási díját is. Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatta az erről szóló javaslatot. Ezzel az ellenzék bebizonyította, hogy nagy kérdésekben a magyarok nem számíthatnak rájuk.

A kormány folyamatosan konzultál a 13 nagy fogyatékosügyi szervezettel. A politikus azt mondta, hogy egyedül a Fidesz-KDNP az, amely 2010 óta behívja soraiba a fogyatékossággal élőket. A politikus elmondta, hogy Tapolczai Gergely a magyar Országgyűlésben, Kósa Ádám az Európai Parlamentben áll ki a fogyatékossággal élők ügyeiért is.

Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke is hangsúlyozta, a magyar kormány a tervezéstől kezdve bevonja a fogyatékosügyi szervezeteket az őket érintő kérdésekbe. Reményét fejezte ki, hogy tavaly decemberben először és utoljára hagyta cserben az ellenzék a fogyatékossággal élőket. Az elnök szerint a fogyatékügy nem jobb- vagy baloldali kérdés. Felidézte, hogy a szocialista kormányok idején, elnökként azért kellett harcolnia, hogy ne feleződjön meg költségvetési támogatásuk. Míg most 2010-hez képest megduplázódott a fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Kósa Ádám azt mondta, a mostani kormány folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, a párbeszéd jó irányba halad. Ennek nyomán például november 9-én évről-évre megtartják a jelnyelv napját, és számos más a fogyatékossággal élőket érintő fejlesztés indult. Példaként említette a weboldalak akadálymentesítését, továbbá azt a telefonos alkalmazást, amely a látássérülteket segíti a közlekedésében és a vásárlásban. Egy európai uniós fejlesztés keretében pedig a magyar kormány az érdekképviseletek kezébe adta az infokommunikációs projektek kezelését.

(MTI, Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Iratkozzon fel hírlevelünkre