Mi lesz veled Afganisztán?

Ha Afganisztánra gondolunk bizonyára nem Sharbat Gulára Steve McCurry fotója útján elhíresült „afgán lányra,” vagy akár Ahmad Sah Durranira az afgán állam alapítójára gondolunk. Sokkal inkább a tálibokra, Osama bin Ladenre, a folyamatos háborúkra.

Még most is csak nagyon kivételes esetben kerül be Afganisztán úgy a hírekbe, hogy annak semmi köze sincsen a háborúhoz, vagy emberek halálához. Az utolsó ehhez nagyjából hasonló hírt is percekig kellett keresni:

Iskolát nyitottak meg Afganisztán tálibok uralta részén

Ugyanakkor a helyzet valamelyest bizonyosan jobb, mint volt a 2000-es években, hiszen máskülönben nem tért volna haza 2018-ban csaknem 800 ezer afgán Iránból. Ráadásul a Nemzetközi Migrációs Szervezetre (IOM) számításai szerint a tendencia várhatóan 2019-ben is folytatódik majd – az már egy más kérdés, hogy ennek a fő oka az Iránnal szemben újból életbe léptetett amerikai szankciók gazdasági hatása. A lényeg azonban mégis csak az, hogy a háború sújtotta Afganisztánba 773.125 afgán állampolgárból 46 százalék önként tért haza.

Az ENSZ adatai szerint csak Iránban 1,5-2 millió be nem jegyzett afgán állampolgár él.

A diaszpórában élő afgánok pedig arra várnak, hogy mikor lesz végre vége a háborúnak, ami azóta is tart a tálibok és az afgán kormány közt – az USA támogatásával. Ezzel kapcsolatban épp ma nyilatkozta Abdulla Abdulla afgán kormányfő, hogy:

„Álom marad a háború vége, ha a tálibok nem tárgyalnak a kormánnyal.”

A tálibok azonban erre nem hajlandóak. Inkább az amerikaiakkal egyezkednének, mert az afgán kormányban csak a bábot, az amerikaiak bábját látják. Ezzel viszont csak próbálkoznának, mivel az USA nem annyira ért egyet a tálib követelésekkel. Éppen ezért mondta le tegnap a Tálib-kormány az amerikai tisztségviselőkkel folyó katari tárgyalások negyedik fordulóját.

Nem állt összhangban a tálib követelések listája a realitással.

Amerikai csapatkivonást, tűzszünetet, fogolycserét és a tálib vezetők utazási tilalmának feloldását szerették volna elérni. Ami kezdetben ugyan összhangban állt Donald Trump amerikai elnök csapatkivonásokra célozgató kijelentéseivel, de az afgán kormány megakadályozni látszik ezt – tartva a háború kiújulásától. Ma Afganisztán nyugati részére koncentrálódnak csak a fegyveres konfliktusok, ezek természetesen nem érintik a terrortámadásokat és így a közel 32 milliós nép folyamatos kivándorlását.

Tálib források a lemondott tárgyalásokról tudatták azt is: 25 ezer fogoly elengedését követelték az amerikaiaktól, amiért cserébe 3 ezer foglyot adnának. Az amerikaiak azonban nem mutattak érdeklődést a fogolycsere iránt. Egy magas rangú afgán tisztviselő hozzátette: a katari tárgyalásokon szóba került volna egy átmeneti kormány, egyfajta “békekormány” is, amely az amerikai csapatkivonás és azt követően állna fel, hogy a tálibok beleegyeznek egy tűzszünetbe.

India befogadja az afgán menekülteket. De!

Rádzs Nath Szingh indiai belügyminiszter elmondta, hogy India akár állampolgárságot is ad azoknak, akik a szomszédos muszlim országokból a vallási üldöztetésük miatt menekültek el. Ezzel azonban Afganisztán nincsen kisegítve elvégre az ország közel 100 százaléka muszlim vallású – mondta Rádzs Nath Szingh indiai belügyminiszter.

Mindenesetre 2019 izgalmas év lesz Afganisztánnak, hiszen választások is lesznek.

Az eredetileg tervezett 2019. április 20. helyett három hónappal később, július 20-án tartják majd meg az elnökválasztást, amit az afgán hatóságok azzal indokoltak, hogy több időre lesz szükségük a sikeres lebonyolításhoz. A 2018 októberben tartott parlamenti választás után ugyanis rengeteg bírálat érte a hatóságokat.  Rengeteg erőszakról és a választás menetének hibáiról szóltak a hírek akkor –nem működtek a biometrikus azonosító berendezések, hiányosak voltak a választói névjegyzékek, és sok helyen hosszú sorok torlódtak fel a szavazásnál.

Persze a július 20-a sem jelent még Szentírást. Az időzítést bonyolítja, hogy nem tudni, eredménnyel járnak-e a tálibokkal folytatott tárgyalások az országban dúló polgárháború lezárásáról.

(Forrás: MTI/Magyar Idők/hirado.hu)