A név kötelez

A katolikus egyház a mai napon Jézus nevének ünnepét üli. Az evangéliumi alapokon nyugvó tisztelet ószövetségi gyökerekből is táplálkozik. Nem mindegy, hogy milyen nevet visel az ember. A név önmagában erőt és küldetést hordoz. Mi a helyzet Jézus esetében?

Az egyház már a kezdetektől különös tisztelettel vette körül Jézus nevét, amelyet szentként tiszteltek. A Filippiekhez írt páli levél magasztosan beszél róla: „Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely minden más név fölött van” (Fil 2,9).

Jézus nevének monogramja (YHS) főképpen a liturgikus kódexekben található. Már a második századból fennmaradtak olyan falvésetek, amelyek Jézus nevének jelentését bontják ki, aláhúzva annak jelentőségét. A római katakombákban van egy ókeresztény titkos jel, amely a Krisztusban való hit megvallása volt: Az ICHTHYS (=hal) felirat a még nem elfogadott, üldözött kereszténység időszakából maradt ránk, és jelentése: Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó (Iesus Christos Theu hYios Soter). Ugyanezt a jelentést egy nyolcküllős kerékkel is szimbolizálták, mert az összes görög betű – ΙΧΘΥΣ – megtalálható a kerékmotívumban.

Jézus nevét Gábor angyal határozta meg az angyali üdvözlet során. Mária és József az isteni kérésnek engedelmeskedett: amikor Jézus születése után eltelt a nyolc nap, körülmetélték, és a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogant volna.

Az ószövetségben a névtiszteletnek élő hagyománya és jelentősége volt.

„Az Isten neve lakik a templomban” – vallották a választott nép fiai. A név és a személy teljesen egybeforrt. Olyannyira összekapcsolódott, hogy pusztán a név már a személy erejét hordozta magában. Az Isten neve tehát olyan erős lett, mint ő maga. Az egész lénye kifejeződött az ő nevében.

Mózes az égő csipkebokrot csodálva találkozott Istennel, ahol rákérdezett az ő nevére, amire azt a választ kapta, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob Istene ő: az, aki van. Aki tegnap is van, és holnap is van. A mindig jelenlevő Isten – vallják közösen Izrael fiai és a keresztények.

Jézus neve szintén hordoz esszenciális üzenetet. A „Jesuah” szó annyit jelent: üdvözítő vagyok.

Kibontva ennek jelentőségét: minden módon üdvözíteni tudlak.

Emiatt a keresztények körében hamar elterjedt annak bizonyossága, hogy aki kimondja hittel Jézus nevét, az üdvözül. Így Jézus neve egyfajta keresztény s. o. s. kiáltás feladatát töltötte be. Már az első közösségek tisztában voltak azzal, hogy ebben a névben erő van. És azt is pontosan tudták, hogy ezzel a sátán is tisztában van, és menekül előle.

Jézus és az ő neve a keresztény kinyilatkoztatás csúcsának tekintendő. Ő az, aki megmenti az embert a fogságaiból. Jézus és az ő neve tehát egy. Aki ezt megérti, az hisz Jézusban és az ő nevének az erejében is. Ez a név tehát szent, mert az Jézus ő maga. Ő Isten legbelsőbb élete Jézus tanítása szerint, aki azt mondta, hogy aki őt látja, az látja az Atyát is.

Péter apostol azt mondja az Apostolok Cselekedeteiben: „Nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk” (ApCsel 4,12). Ez a megtapasztalt jézusi küldetés mondatta ki Péterrel a Szentlélek által, hogy Jézus a Krisztus. A Jézus Krisztus rövid kijelentés a keresztény hit lényegét fejezi ki. Jézus, az egyszerű názáreti ács, Mária fia, a remélt Messiás és Üdvözítő.

Mind a görög „Krisztosz”, mind pedig a héber „Messiás” szó „Fölkentet” jelent. Izraelben a királyokat, papokat és prófétákat kenték fel. Az apostolok tapasztalták, hogy Isten Jézust fölkente Szentlélekkel.

A Krisztus névből ered a keresztény elnevezés is, hiszen a keresztény krisztusit jelent. Aki Jézus nevében él, Jézus erejében és hatalmában van.

Jézus nevében lenni ezért tényleges hitet kér a keresztényektől.

Magyar elődeink bizonyosan ebben a hitben jártak. Kapisztrán Szent János szerezte a Jézus neve litániát. Magyarországon a gyulafehérvári glosszák tanúskodnak az elterjedt tiszteletről a XIV. századból. Kapisztrán Szent János a nándorfehérvári csatában (1456) Jézus-monogramos zászlók alatt kísérte a sereget.

Megkérdezhetjük magunktól, hogyan viszonyulunk a nevek erejéhez például, amikor megszületett gyerekeink megszólítását keressük? A mexikói filmsorozat főszereplőjének karaktere vagy a kiválasztott név valódi jelentése vezet a tudatos választásban?

(Forrás: YouCat)

Iratkozzon fel hírlevelünkre