Déri András: Karácsonykor a föld és az ég találkozik
Érdekes, hogy a karácsonyt a világ más szegletében nem kíséri hóesés, fenyőfák sincsenek. Nálunk viszont ezek a jelképek kötődnek ehhez az időszakhoz. Számomra nagyon kedvesek. Gyerekkorom óta nagyon szeretem. A szüleim mindig titokban tartották, amíg tudták, a karácsonyfa vásárlását. Mágikus erővel bírt a hirtelen meglátott csillagszóró látványa, az ünnepi vacsora, a feldíszített fenyő, végül az éjféli mise. Az ajándékozás, főleg kissrác koromban, azért is különleges volt, mert nagybátyám Brüsszelben szolgált papként. Nem tudom, hogyan oldotta meg, de karácsonykor hatalmas játékpakkokat csempészett át a határon. Szerintem nekem volt Magyarországon az első távirányítós autóm! És a legfinomabb belga csokikkal kényeztetett minket.
Felnőttként karácsony intimitása, az angyalok dicsőséges éneke jellemzi számomra ezt az ünnepet. Kodály Zoltán Angyalok és pásztorok című műve tudja megmutatni ezt az atmoszférát. A pásztorok és az angyalok két különböző szférában szólalnak meg. Az angyalok éneklik az isteni glóriát. A pásztorok pedig tanakodnak, hogy mindaz, amit hallanak, vajon valóságos-e. A kettőt olyan zseniálisan keveri össze a szerző, hogy a végén már mindenki átveszi a dicsőítő ének dinamikáját.
A föld és az ég találkozik. Halálunkon diadalmunk lett ez a megszülető gyermek
– fogalmazza meg az utolsó mondat. Nehéz könnyek nélkül ezt kibírni. Ebben benne van karácsony teljessége.
Franciaországban a Noel kultusz igen jelentős. Az oroszok tőlük vették át ennek a hangulatát. Csajkovszkij ennek szellemében írja meg a Diótörőt. A balett segítségével a szerző egy csodát alkotott a gyermekek számára. Egy éjszaka alatt el tudta beszélni, hogy mi minden történik. Játékból álom lesz. Végül az álomból fel kell ébredni.
Az egész Diótörő egy megmagyarázhatatlan titok, misztérium. Ez a titok hatja át Jézus Krisztus születését is.
Déri András, karmester és karnagy
