Pár nap és itt a karácsony, amikor vége szakad az év végi kapkodásnak és alkalmunk nyílik családi körben, szeretteinkkel együtt kipihenni az elmúlt hetek megfeszített rohanását.
Habár biztosan sokan vannak, akik még nem végeztek a karácsonyi bevásárlással és az utolsó pillanatokat is ajándékok kiválasztására fordítják, többségünk azonban már régebben megvette a fontosabb dolgokat és remélhetőleg van ideje lélekben is készülni az ünnepre.
Sajnos az elmúlt évtizedekben karácsony alkalmából sokan nem Jézus Krisztus születését ünneplik családjuk körében, sokkal inkább lett ez a néhány nap a mértéktelen fogyasztás, a pazarlás a színtere.
Azok, akik kicsit figyelmesebben követték a karácsonyi bevásárlással kapcsolatos beszámolókat, tudhatják: a kiskereskedelemben a „Black Friday” után most, karácsony idején is bevételi rekordok dőlnek meg. Kis túlzással november óta vásárol az egész ország. Ha minden a piaci elemzések szerint alakul, akkor idén a tavalyihoz képest akár 10 százalékkal is nagyobb lehet a karácsonyi bevétel. Elképesztő, hogy egy év alatt ennyivel többet költünk.
Elérkeztek az ünnepek és mi fogyasztunk, mintha nem volna holnap.
Hiszen tudjuk: mit sem ér az ünnep, ha nem tudhatjuk magunkénak a legújabb és legdrágább plazmatévét vagy okostelefont. Sokan még hitelt is hajlandók felvenni, pusztán azért, hogy győzzék a karácsonyi bevásárlást.
hirdetésAjándékot veszünk tehát, lehetőleg minél drágábbat. Vásárolunk, mert az anyagi javak jelentik az ünnepek fokmérőjét. Közben mindenhol meghallgatjuk, talán mi magunk is elmondjuk, hogy a karácsony a szeretet, a család és a béke ünnepe. Ezek szerint a legújabb iphone nélkül mindezt nem vagyunk képesek megélni?
A két világháború után következő gazdasági fellendülés lehetővé tette a tömegfogyasztás gyors fejlődését, az anyagi javak minél szélesebb társadalmi rétegek általi hozzáférhetőségét. Mindez egyenesen vezetett az életszínvonal gyors emelkedéséhez.
Félreértés ne essék, nem az a gond, hogy veszünk ajándékot a szeretteinknek.
Nehezen értelmezhető és ellentmondásos volna a fogyasztói társadalmakon számon kérni, hogy a közösség tagjai vesznek, vásárolnak, egyszóval fogyasztanak. Mindez azonban nem egyenlő a túlfogyasztással és azzal a mérhetetlen pazarlással, amivel mindez együtt jár.
Reklámokban olyan gyakran megjelenő idilli kép, amint az egész család körbeüli az asztalt és boldogan, egymás meghitt társaságában fogyasztják a finom karácsonyi vacsorát. Így csábítva minket adott termék vásárlására. Vedd meg ezt, és a boldog családi hangulat is a tiéd lesz – üzeni a reklám.
Fontos azonban, hogy a túlfogyasztásra csábító reklámoknak ne dőljünk be, ne hagyjuk, hogy a különféle manipulációkra építő hirdetéseket tudjuk a helyükön kezelni.
Ha olyan akciós terméket vásárolunk, amire egyébként semmi szükségünk, azzal nem pénzt takarítunk meg, – épp ellenkezőleg – elszórjuk azt.
Ne az legyen örömünk forrása, hogy megvettük a legdrágább holmikat a boltban. A gyermekeinkkel, szüleinkkel, családunkkal, barátainkkal töltött időt nem lehet pénzért megvásárolni.
Ha később visszagondolunk a karácsonyi emlékeinkre, vajon az fog elsőként eszünkbe ötleni, hogy milyen jó volt 4K felbontásban nézni a tévét?
Vagy inkább az, ahogy a családunkkal beszélgetünk, nevetgélünk, sztorizgatunk egy finom vacsora mellett.
A mai fejlett társadalmak – mint például USA, Kanada, Európa – gátlástalanul és bölcs megfontolás nélkül tékozolják azokat a természetes erőforrásokat, amelyek az élet fenntartásához elengedhetetlenek. A készletek viszont vészesen apadnak. A nyugati országok fogyasztása mellett ezek kifogyhatnak, hiszen sokkal gyorsabban többet és gyorsabban használunk javainkból, mint amennyit és ahogyan a természet képes lenne reprodukálni azokat. A karácsonyi pazarlással igencsak hozzájárulunk ezeknek a negatív folyamatoknak a felpörgetéséhez.
Tegyünk együtt azért, hogy az utánunk jövő generációknak is legyen lehetősége megünnepelni a karácsonyt.
(Fotó: Pixabay)
