Meddig terjed a képviselők joga és hol van számukra a vörös vonal?

Néhány ellenzéki képviselő – élve a választóktól kapott felhatalmazással – beléptek egy közintézménybe, történetesen a köztelevízió székházába, majd ott akadályozva a munkát, be szerettek volna avatkozni az adásmenetbe, petíciót kívántak beolvastatni. Kölcsönös feljelentéssel zárult az akció, sajtóhírek szerint a televízió feljelentette az általuk jogtalannak minősített magatartású országgyűlési képviselőket, a képviselők pedig feljelentést tettek az őket kitessékelő MTVA ellen. Az esti hírek már arról számolnak be, hogy újabb tüntetést szervez az ellenzék „Kitesznek az ajtón, visszamegyünk az ablakon!” címmel ma este 18 órára az MTVA székház elé.

E furcsa jogesetre még sohasem volt példa. Szakértőhöz, dr. Völgyesi Miklóshoz, a Kúria Büntető Kollégiumának nyugalmazott tanácselnökéhez fordultunk, hogy segítsen nekünk és olvasóinknak eligazodni e nyakatekert jogvitában.

Vasárnap.hu: Mi a véleménye a televízió székházánál történt eseményekről?

Völgyesi Miklós: A mai események számomra egyértelműen azt bizonyítják, hogy a képviselői jogosultságok olyan gyakorlása történt a délelőtt folyamán, ami megfelel a BTK néhány büntetőjogi tényállásának, és nem is egynek, hanem egyszerre többnek is.

Egy országgyűlési képviselő valóban kapott arra felhatalmazást, hogy közösséget érintő információt kérjen, utánajárjon bármilyen közintézményben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy zavarhatja az ott folyó munkát, felforgathat mindent. A képviselői látogatásnak megvan a maga rendje, megjelenik először az intézmény vezetőjénél, információt kér és kap tőle. E látogatásnak természetesen nem ilyen célja volt.

Csak a televízió képes híradásaiból értesültem a történtekről, s amit láttam, az is bőven elég ahhoz, hogy azt mondjam, hogy bár valószínűleg nem befejezett bűncselekményről van szó, Hadházy Ákos, Szél Bernadett és ellenzéki képviselő-társai tettei formailag megvalósítják a hatályos BTK 323. §-ában található: közérdekű üzem működésének megzavarása tényállását.

Ez a törvény úgy szól, hogy aki a közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha azonban a bűncselekményt csoportosan követik el, akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, azaz börtönnel büntethető. A törvény a közérdekű üzemeket védelmezi, s kiemelten annak számít az elektronikus hírközlő hálózat is.

Mindezt nem saját kútfőből állítom, hanem egy büntetőjogi tankönyv alapján mondom, amit a legfőbb ügyész helyettese, Belovics Ervin írt. Ez a maga szakterületén alapműnek számító egyetemi tankönyv, ebből vizsgáztatok jómagam is a Pázmány Jogi Karán. Nem hagymázas elképzelés tehát az, hogy jogi felelősség terheli a képviselőket, s ez olyan alapismeret, amit minden egyetemi jogászhallgatónak is már tudni kell. A televízió hírközlő szerv, amelyet ez a törvény véd, a képviselők túllépték hatáskörüket, tehát bűncselekményt követtek el.

Hogy a jelentős mértékű zavarás mit jelent, ez a későbbiekben még lehet a vita tárgya, de nekem a beszámolókból úgy tűnik, hogy az ott dolgozók munkáját valóban súlyosan akadályozták az ellenzéki képviselők. Ezért, ha esetleg nem is befejezett ez a bűncselekmény, minimum annak a kísérlete megáll.

A törvény azt mondja, hogy a bűncselekménynek a hálózat tevékenysége ellen kell irányulnia, elkövetési módja a közérdekű üzem működésének megzavarása lehet. Az elkövetési magatartásra vonatkozóan kimondja, minden olyan aktív vagy passzív tevékenység megvalósítható, amely a működést befolyásolja.
Miközben persze nem tudjuk pontosan, hogy mi történhetett még jogi szempontból releváns elkövetési mozzanat, a kísérlet azonban egészen biztosan tényállás.

Büntetőjogi felelősségre vonásra viszont csak akkor kerülhet sor, hogyha az Országgyűlés megfelelő hivatalához, ill. Kövér Lászlóhoz fordul az Ügyészség Központi Nyomozó Hivatala, hogy a mentelmi jogát az illető képviselőknek függesszék fel.

Erőszakos események az Országház előtt. Forrás: MTVA

Vasárnap.hu: Szél Bernadett és Hadházy Ákos feljelentést tettek, amiért őket a biztonsági őrök, mint országgyűlési képviselőket a közmédia épületéből eltávolították. A rendőrségi feljelentés indoka a hivatalos személy elleni erőszak volt – írta Szél Bernadett a Facebook-oldalán. Az MTVA is feljelentést tett a rendőrségen a képviselők mandátumától eredő jogon való túlterjeszkedése miatt.

Völgyesi Miklós: A képviselők feljelentésével csak egy baj van, hogy ők nemcsak az előbb leírt tényállást valósították meg, hanem még a súlyos magánlaksértést is elkövették. Ha a rendelkezésre jogosult távozásra szólítja fel a birtokában álló ingatlanból az ott jogtalanul tartózkodót, és az nem megy el, akkor az máris megvalósítja a magánlaksértést. Ez két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, a csoportos elkövetés minősített esete itt is emelt büntetéssel jár, ami három év letöltendő börtönbüntetés is lehet. Akit kiraknak, a magánlaksértés esetén, az nem nehezményezhet.

A Parlament előtti heves hangulatot az ellenzéki képviselők tüzelték. Forrás: MTVA

Vasárnap.hu: Papp Dániel, az MTVA vezetője a területileg illetékes Óbuda önkormányzatának jegyzőjét kérte fel a székház eredeti birtokállapotainak helyreállítása miatt. A jegyző közölte, hogy birtokvédelmi eljárást indított, mert ez a kötelessége, hiszen a demonstráció egyre veszélyesebb méreteket ölt. A jelenlévő képviselők a hivatalos személyt kinevették. Mi erről a jogász véleménye?

Völgyesi Miklós: A jegyző által kezdeményezett birtokvédelemnél van egy még erősebb jog, a jogos védelem, amikor a jogtalan támadás esetén jogunkban áll a támadást arányos eszközökkel elhárítani. Tehát nem lőhetem le, nem ölhetem meg, nem köthetem gúzsba a behatolót, de minden további nélkül kitehetem az ajtón kívülre, még ha az egy országgyűlési képviselő is. Ha a mentelmi joguk alól felfüggesztik a képviselőket, akkor tehát nekik két bűncselekmény elkövetéséért is felelniük kell.

Meg kell itt jegyeznem, hogy pár nappal ezelőtt, amikor az Országgyűlésben elállták az elnöki emelvény feljáratát, már ezzel egy újabb bűncselekményt követtek el: a hivatalos személy elleni erőszakot, amit megint csak súlyosbít a csoportos elkövetés.

Donáth Anna meggyújtotta a „lángot”, mielőtt elindultak a demonstrálók az MTVA székházához. Forrás: HírTV

Vasárnap.hu: Feltűnt-e önnek, hogy mintha egyszerre jelentkeztek volna Európában a parlamenti demokráciák efféle új jelenségei?

Völgyesi Miklós: Úgy látszik, hogy ezek a szélsőséges képviselői magatartásformák Brüsszelben és más törvényhozásokban is „divatosak lettek”, fennáll annak a gyanúja, hogy valami nagyon magas szintről összehangolt eseménysorozatról lehet szó, valóban nem lehet nem észrevenni a hasonlóságokat.

Vasárnap.hu: A hazai ellenzéki sajtó és politika arra hivatkozik, ne legyen a kormánypárt most annyira oda, ugyanaz történik jelenleg, ami 2006-ban volt. Mit gondol erről?

Völgyesi Miklós: Nem, ez nem olyan, semmiképpen sem olyan! Akkor maga az állam provokált ki szándékosan egy robbanásveszélyes helyzetet, amely a televízió székházának ostromával kezdődött, és jól szervezett, előre tervezett volt. 

***

Akik bent éjszakáztak a székházban

Több ellenzéki képviselő még vasárnap este bement a III. kerületi Kunigunda utcai MTVA épületébe, azzal a céllal, hogy követeléseiket beolvassák a közmédiában.

Közülük többen – köztük Hadházy Ákos és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, Kunhalmi Ágnes, Ujhelyi István és Szanyi Tibor szocialista képviselő, Ungár Péter, az LMP képviselője, Stummer János és Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő, Bősz Anett, a Liberális Párt tagja, Vadai Ágnes és Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusa – az éjszakát is bent töltötték.

Hétfő reggel Hadházy Ákos összetűzésbe került az MTVA biztonsági embereivel, ezt követően őt és Szél Bernadettet kivezették az épületből.

Iratkozzon fel hírlevelünkre