A három évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény rendkívül sürgetően hatott a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogáshoz való csatlakozáshoz. Tegnap sikerült lefektetni az egyezmény szabályait, teljesítésének irányelveit.
Mint ahogyan azt már megírtuk, tegnap döntöttek a párizsi klímaegyezmény szabályairól és menetrendjéről döntöttek a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ-klímakonferencián, annak érdekében, hogy végre lefektethessék az egyezmény végrehajtásának szabályait, s ezzel jelentősen előrelendítsék az éghajlatváltozás megakadályozását. Az új, 156 oldalas szabálykönyv rögzíti többek között azt is, hogy egy adott országnak milyen módon kell jelentenie saját tevékenységéről, valamint hogyan lesz monitorozható az ország saját kötelezettségeinek teljesítése.
A párizsi klímaegyezményhez 2015 december 12-i elfogadásának kapcsán mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megakadályozására és ezzel az emberi civilizáció védelmére. Az egyezmény legfőbb célként a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértéket határozza meg, tehát lehetőség szerint a felmelegedésnek e hőfok alatt kell maradnia optimális esetben. A megállapodás kitért a fosszilis energiahordozók, tehát például a szén, a kőolaj és a földgáz kivezetésére és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére is.
Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága igazgatója még egy 2015-ös beszélgetés során a Kossuth rádióban kijelentette azt, amit talán már sejtettünk:
hirdetésKlímakatasztrófa felé tartunk.
A tegnap lefektetett új irányelvek ellenére még mindig nem nyugodhatunk meg teljesen a Föld klímájának változását tekintve. Jack Williams klimatológus például egyértelműen kijelentette: „Számos faj el fog tűnni”. Egy nemrég készült tanulmány szerint a fákkal borított földterületekre egyértelműen kedvezőtlenül fog hatni a klímaváltozás, amely a szén-dioxid-kibocsátást valamelyest megkötő növényvilág szempontjából kritikus jelentőségű lehet.
Logikusan, a klímaváltozás nem csak a zöldterületek ”életében” játszanak hatalmas szerepet, hanem az emberekében is. A kardiovaszkuláris, vagyis a szív- és érrendszeri halálozások összefüggése az időjárás változásaival mára már teljes mértékben elfogadott, a jósolt hőnövekedés pedig szintén emelheti az agyi stroke kockázatát. Az esetleges szélsőséges jelenségek, mint például a cunami, vagy az árvíz, mely gyakorisága a klímaváltozással egyértelműen növekedhet, közvetlenül veszélyeztetheti az emberi életet.
Megoldási javaslatokon folyamatosan dolgoznak a nagyobb egészségügyi, valamint környezetvédelmi szervezetek annak érdekében, hogy ne csak konkrét, a klímaegyezményhez csatlakozó országok, hanem a egyének is tisztában legyenek azzal, milyen lépésekkel tehetnek egy élhetőbb Földért.
Jelenleg az egyik legfontosabb irányvonal a BPA-mentes műanyagok előtérbe helyezése a klasszikus műanyaggal szemben, valamint maga a műanyag helyettesítése különböző alternatívákkal. Több multinacionális áruházlánc csatlakozott már a műanyag zacskók betiltása érdekében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium olyan komoly szabályozásokat tervez a közeljövőben, mint a műanyag termékek felemelt termékdíja, valamint az oxidatív úton bomló műanyag zacskók forgalmazásának betiltása.
A klímaváltozás megfékezésében nagy szerepet játszhat az egyezményhez csatlakozó országok példamutatása egymás, valamint az egyezményből kilépő országok számára, ezzel akár egy esetleges “versenyt” generálva, mely fő célja a minél hatékonyabb környezetvédelmi megoldások felsorakoztatása.
