Kilencvenharmadik alkalommal ítélte oda a Magyar Örökség és Európa Egyesület a Magyar Örökség Díjakat jelenünk legmeghatározóbb szellemi kultúráját képviselő személyeinek – számolt be az eseményről a felvidek.ma egyik legfrissebb írásában. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott ceremónián összesen hét remek magyar ember és szellemi műhely nevét írták be a Magyar Örökség Aranykönyvébe.

A Himnuszt követően az egyesület kuratóriumának elnöke, Klinghammer István földrajztudós, akadémikus köszöntőjét a nemzeti örökség ezúttal is egyik időszerű kérdésének szentelte, most az oktatás, az iskola, a tanári hivatás jelentőségéről beszélt az egyetemalapító Pázmány Pétertől Eötvös Lorándig.

Az elnök úr szavai után Juhász Judit alelnök köszöntötte a vendégeket, köztük a korábbi Magyar Örökség-díjasokat: Korniss Péter fotóművészt és Sótonyi Péter patológus professzort, akit épp egy hete Prima Primissima díjjal is kitüntettek.

Ezek után sorra szólították a díjazottakat és méltatták a munkásságukat.

hirdetés

Délvidéki Tanyaszínház, Takács András, Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Matl Péter, Veres-Kovács Attila, Kozák Danuta, Kátai Zoltán

Délvidéki Tanyaszínház
Kiemelték a laudációban, hogy rendíthetetlen küldetése van a Tanyaszínháznak, a legnemesebb célokért dolgoznak,

„nem másért, mint a dűlőutak évszázados csöndje ellen, a mulattatásért, a falu ünnepéért, a játékért, a színházért, az alkotás öröméért, az emberekért, a magyarságért – az életért magáért.”

Takács András felvidéki néptánckutató, koreográfus, „néptáncfejedelem”
Nevéhez publikációk sora köthető, – s mint méltatója mondta – halk szavú, mokány kis emberként egyenes derékkal viseli a két nyolcast a vállán. Takács András múlhatatlan érdeme: 

„Hűséges maradni a nemzethez, valamint újból és újból visszatérni a népi hagyományok megannyi emberöltő alatt felhalmozott kincséhez…”.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia
Az OTDK immár az egész Kárpát-medencére kiterjedően a felsőoktatási tehetséggondozás, az értelmiségi elitképzés leghatékonyabb formája, igazi Hungarikum.

Matl Péter
Munkácsi (kárpátaljai) keramikus, festő- és szobrászművész, számos magyar honalapítási emlékmű alkotója. Rieger Tibor szobrászművész így méltatta: „Az őrült trianoni diktátum óta egy lehetőség még mindig van:

felépíteni egy gyönyörű, szép szellemi Magyarországot, melyet nem tudnak elvenni tőlünk, mely nem függ fizikai határoktól. Ezt azonban csak hittel lehet.”

Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi református lelkipásztor kultúraszervező és honismereti munkássága
A tavaly elhunyt lelkész életművével érdemelte ki az elismerést. Élete nagy kiváltsága volt, hogy lelkipásztorként szolgálhatott saját gyülekezeteiben – Fugyivásárhely, Nagyvárad-Olaszi, Adelaide (Ausztrália), Lorain (USA) – és megszámlálhatatlanul sok másban, ahol rendíthetetlen hittel hirdette az evangéliumot. Ha valaki, akkor ő megharcolta a hit nemes harcát! 

Kozák Danuta kajakozó
A győzelmei tiszteletére rengetegszer csendült már fel a magyar Himnusz, ezzel sokszor könnyeket csalva a sportbarátok szemébe. Az ünnepsége Novák Miklós sportújságíró, a Magyar Idők rovatvezetője, a „Lapáton” c. sportregény szerzője méltatta Kozák Danuta kajakozó világraszóló teljesítményét: ötszörös olimpiai-, tizenhatszoros Európa- és tizennégyszeres Világbajnokságát.

Kátai Zoltán históriás énekmondó
Művészetét dr. Freund Tamás agykutató, az MTA alelnöke méltatta. Kátai Zoltán Mosonmagyaróváron született, Szombathelyen tanult, ma gitáron, kobzon, dudán, lanton, fidulán, pánsípon játszik. Olyan műsorokat készít és ad elő, amelyekben megszólalnak a magyar kultúra, a magyar népzene-, és régi zene, a históriás énekek, valamint a magyar irodalom legszebb művei. Nemzetközi és országos népzenei és történelmi fesztiválokon, irodalmi esteken, katonai hagyományőrző rendezvényeken, nemzeti és szakrális ünnepeinken hallhatják az emberek szakavatott interpretációit, korhű hangszeres játékával kísért, egyedülálló énekhangját.

Dr. Freund Tamás agykutató, az MTA alelnöke, Kátai Zoltán előadóművész és a most elnyert díj

Isten éltesse e kiváló magyarokat, akik a csodálatra méltó életművüket csendben, minden hivalkodás nélkül alkották meg, ahogy Kátai Zoltán szépséges hangján szólnak ezek az estvéli énekek.

Kátai Zoltán énekmondó előadása Ungváron

Estvéli énekek

Forrás: felvidek.ma

A Híradó beszámolója az eseményről