A Szentatya katekézisében a Miatyánkot elemezte, utalva arra is, hogy az imádkozásnak általában véve is alapvető részét képezi szükségeink felsorolása.
A pápa arról beszélt előadásában, hogy maga az imádság is Krisztustól ered, s annak szövege a közelséget, a gyermeki bizalmat fejezi ki.
Az ima hét kérést tartalmaz, amely a teljességet fejezi ki a keresztény kultúrkörben. Ezek valójában a mindennapi szükségleteinket takarják – elmélkedett az Szentatya.
A fohász nagyon sokszor az élet olyan szakaszában születik meg, amikor valamire éppen szükségünk van:
„Az imádkozás – amint azt Jézus tanította nekünk – nem akkor kezdődik, amikor az ember hasa tele van, hanem amikor éhezik, sír, küzd, szenved és magától azt kérdezi: miért van ez?”.
Az első ilyen szimbolikus imát a születésünkkor mondjuk. Az újszülött sírása az, amely életünk igényeit jelenti be, „folyamatos éhségünket és szomjúságunkat a szeretet iránt, illetve ennek állandó keresését”.
A pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad elítélnünk azokat a személyeket, akik “csak” akkor imádkoznak, mikor épp szükségük van valamire.
„Isten az atyánk, aki óriási együttérzéssel viseltetik irántunk, és azt kívánja, hogy gyermekei közvetlenül és félelem nélkül szóljanak hozzá” – fogalmazott Ferenc pápa.
(Forrás: Vatican News)