Antall József történész, politikus, 1932. április 8-án született Budapesten. Édesapja a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra érkezett lengyel, francia és zsidó életét mentette meg. Id. Antall József 1945 után újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt.

Antall József (1932–1993)

Antall József keresztény-konzervatív, humanista értékrendet valló családban nőtt fel. Elég korán, mér 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályán tervezi a jövőjét. A budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, majd az ELTE-n szerzett történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést. Történelemből egyébként doktorált is. Két fia született.

1950-től az Országos Levéltárban és a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, majd az Eötvös József Gimnáziumban tanított. Az 1956-os forradalom idején megválasztották a gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalakításában. A forradalom leverése után ezért őrizetbe vették, 1959-ben politikai magatartása miatt a tanári pályára alkalmatlannak minősítették, így a Toldy Gimnáziumban kapott állásából is menesztették. Ezután könyvtárosként dolgozott.

Tudományos pályafutása 1963-ban kezdődött, amikor a Magyar Életrajzi Lexikon részére nyolcvan orvos életrajzát írta meg. Ezalatt több száz orvostörténeti publikációja jelent meg. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban tudományos kutató, igazgatóhelyettes lett, majd 1974-től főigazgatója volt. Az intézmény irányítása alatt nemzetközi hírű kutatóműhellyé fejlődött. 1968-tól az Orvostörténeti Közlemények című folyóirat főszerkesztője, 1972-től a Magyar Orvostörténeti Társaság főtitkára, 1982-től elnöke volt, és több tekintélyes nemzetközi tudományos testületben töltött be tisztségeket.

A pártállam utolsó időszakában lett újra a politikai élet része. Stabil nézetrendszerrel és kialakult elképzelésekkel rendelkezett, ehhez keresett egy olyan politikai formációt, ahol ezt képviselni tudta. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) munkájában 1988-tól vett részt, jelentős hatással volt a szervezet általános politikájának kialakítására. Kiemelkedő szerepet játszott 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon. Szakmai felkészültsége, kompromisszumkészsége, számos indítványa egyre ismertebbé tette. Az MDF elnökévé 1989. október 21-én választották meg.

hirdetés

Az Antall-kormány

Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett első szabad parlamenti választásokon az MDF győzött. A hárompárti koalíciós kormány a kereszténydemokraták (KDNP) és a kisgazdák (FKGP) bevonásával és Antall József vezetésével alakult meg. Miniszterelnöksége idején az immár plurális demokrácia elindult a szociális piacgazdaság felé, elfogadták a politikai, gazdasági, társadalmi átalakulást segítő, szentesítő törvényeket. Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek, az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. Kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a szocialista tábor katonai és gazdasági tömörülése. Magyarország kezdeményezésével továbbá létrejött a visegrádi országok együttműködési csoportja.

A hatalmas államadósság szorításában az Antall-kormánynak komoly konfliktusokat, és érdekütközéseket kellett megoldania, köztük az 1990. októberi taxisblokádot és az egész cikluson áthúzódó médiaháborút. Amikor a támadások kereszttűzében álló Antall Józsefen bírálói, pártjának radikális szárnya az átfogóbb belső változások elmaradását kérték számon, a kormányfő úgy reagált: tetszettek volna forradalmat csinálni.

Antall József több magyar, külföldi kitüntetésben és elismerésben részesült, 1990-ben Robert Schuman-díjjal tüntették ki az európai egység előmozdítása érdekében tett különleges érdemei elismeréseként, 1990-ben az Európai Demokratikus Unió (EDU) alelnökévé választották.

Kormányfői működésének szinte első napjától küzdött nyirokrendszeri daganatos betegségével, ciklusát nem tudta kitölteni, 1993. december 12-én hunyt el.

Több hazai településen áll szobra, utcákat, tereket neveztek el róla, és 2009 óta nevét viseli az Európai Parlament egyik brüsszeli épületszárnya – ennek avatásán jelentették be az Antall József Tudásközpont megalapítását.

Antall József öröksége ma is ható erő

Orbán Viktor kormányfő parlamenti visszaemlékezése 2013-ban, az akkoriban húsz éve elhunyt Antall Józsefről

Antall József mindent megtett azért, hogy Magyarország Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, és nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt – mint mondta – lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, és magyarként európai polgár lenni. A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt, hitvallása szerint élt: „én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom”.

(MTI)