A Testvérek után ma hol vannak a Gável-tesók?

Már csak emlék?

Martí Zoltán saját élményeire alapozva állította össze a gitáros fivérek által szerzett kedvenc dalait. Az összeállítást magyarázó sorai igazi szeretetet sugallnak, úgy ír a Gável fiúk zenei tevékenységéről, mintha számos régi rajongó közül lenne ő az egyik, aki korábbi – a dalokhoz és a szerző-testvérpárhoz kötődő – érzéseinek hangot is ad. A szavai mögött meghúzódó nosztalgia már-már a zenei jelenség elmúlását vetíthetik elénk. De vajon a jó daloknak ítélt válogatás már csak a konzerv anyagokon keresztül érhető el? Hova tűntek a Gável testvérek, ha olyan jól indult minden annak idején?

Emlékszem, hogy a legjobb barátommal mennyire be voltunk sózva, amikor megtudtuk, hogy jönnek a sulinkba, napokon át rongyosra hallgattam a discmanen a CD-ket

– emlékszik vissza a főszerkesztő, aki szerint a zenekar a 2000-es években élte fénykorát, amikor egyeduralkodónak gondolta őket.

Üdítő színfoltja volt a keresztény zenei életnek a hangzásvilága és igényessége, így valóban hamar rendkívül népszerűek lettek – írja Martí Zoltán a saját élményeire alapozva kijelentését. Majd ezt követően megosztja velünk – saját bevallása szerint is – szubjektíven összeállított slágerlistáját, amelynek élén a „Tápláló szent kenyér” című dal áll. Valószínűleg nem véletlenül, hiszen az egyik legszélesebb körben elterjedt Gável dalról beszélünk, amelyet feltehetőleg minden itthoni templomban ismernek.

Ám hogy megértsük, a magyarországi kortárs katolikus könnyűzene Martí által felvillantott szerzőpárosának jelenlegi tevékenységét, szükséges egy kis sétát tennünk eddigi pályafutásuk történetében.

Testvérek

A rendszerváltozás után a korábban rejtekben terjedő magyar kortárs könnyűzene kilépett a világ elé. Sillye Jenő és csapata teltházas koncertet adott a Petőfi Csarnokban 1995-ben. Néhány évre rá, az ezredforduló környékén Sillye Jenő gyerekei és fogadott gyerekeiből összeállt Testvérek együttes koncertezett ugyanezen a helyszínen, elsöprően nagy sikerrel.

Az 1997-ben elindult és a Gável testvérpár köré csoportosult zenekar az akkori gimnazista és egyetemista korú fiatalok kedvencévé lett. A 18-20 éves tagokból álló zenekar lételemévé vált a turnézás. Minden héten koncertet adtak Magyarország akár legtávolabbi csücskében is. A missziós lelkület számukra sillyei örökség volt. Az abban az időben született dalok széles körben elterjedtek. Az egymás után, sorra megjelenő albumaikat falta a fiatal közönség. A lemezeken Gável dalokat hallhattunk Takács Antal metálosabb vagy líraibb szerzeményeivel fűszerezve. 

A Testvérek formáció tagjainak belső hitelességi kérdései – és valamilyen szinten az előadói önérzet – a csapat feloszlásához vezettek. Jellemzően a katolikus sajtó az erről szóló hírt címoldalra tette, amelyre addig nem volt példa. Pedig ekkortájt népszerűségük és elfogadottságuk az egyházi hivatalos körökben is egyértelmű tény lett.

Országos szintű egyházi rendezvények nélkülözhetetlen megszólalóiként tartották őket számon.

A régmúlttal rendelkező Nagymarosi Ifjúsági Találkozó ifjú titánjainak tekintették őket, akik a vérvonal megbízható továbbvivőinek számítottak.

Gável Testvérek

A feloszlást követően a Gável fiúk – Gável Testvérek néven – saját korábbi és újonnan komponált szerzeményeik révén továbbra is a mainstreamben maradtak. Olyannyira, hogy az Arénában  – Csiszér Lászlóval és a Bolyki Brothers-szel közösen – megrendezett nagy sikerű koncertjük a következő évek lendületét szilárdan megalapozták.

Az ekkor még nőtlen srácok mindent beleadtak, hogy a muzsika ne csak szívhez szóló, hanem profi is legyen, amely a nem keresztény könnyűzene mérlegén is képes súlyt képviselni. 

Így is lett. A zenekar tagjai egytől-egyig hivatásos zenészek voltak. Az ekkor született lemezek ma is megállják a helyüket. A turné tempója nem hogy lassult, hanem még gyorsabb fokozatra kapcsolt. A 2007-ben megrendezett, nemzetközi érdeklődéssel is kísért Katolikus Városmissszió hazai élcsapatának számítottak. Annak ellenére, hogy ekkora már a tagok javarészt kicserélődtek leginkább hitbeli-ideológiai megfontolások alapján.

Sokaknak fájt, hogy a szívükhöz nőtt Testvérek zenekar tagjai nem játszanak már együtt. Legtöbbjüknek a zenei színvonal kérdése másodlagos szempont volt akkoriban, mert az együttes tevékenységéhez tapadt, 1997 utáni idők közösségi élményeit előbbre tartották.

Sokan máig azt az érzést keresik, amikor egy keresztény fiatal számára nem volt kérdés, hogy részt vegyen-e egy Testvérek koncerten, mondjuk a PeCsában.

Ugyanez történt a Gável Testvérek formáció csendes elhalásban is. Ám ekkor a profi zenét kedvelők sopánkodtak jobban. A Testvérek formációt áhítók pedig kimondhatták a „na ugyét”. 2007-ben a Gável fiúk látszólag letették a lantot. Egy időre semmit nem lehetett hallani róluk.

Eucharist – a liturgikus, illetve evangelizációs dicsőítés kezdete

A belső, lelki átrendeződést követően viszont nem várt fordulat következett be. Nevet váltottak újra, amelyet azzal magyaráztak, hogy Jézus kérte tőlük.

Az ekkorra Eucharist néven alkotó testvérpár egészen új üzenetű dalokkal állt elő. A koncertek repertoárjából kikerültek a félprofán, indirekt üzenetű énekek. Az úgynevezett dicsőítés határozta meg a zenekar minden tevékenységét.

Az ezután született dalok jellemzően elkerültek mindenféle implicit állítást. Egyértelműen az evangélium üzenete és Isten nevének felemelése került a fókuszba.

Az angolszász contemporary christian music magyarországi katolikus képviselőivé váltak. A magyar nyelven írt szerzeményeik a magyar szívhez hozták közel a dicsőítés lelkületét. A váci püspök ösztönzésére a egyházi zene könnyűzenei darabjait is megalkották a liturgia szabályainak és szeretetének figyelembevételével. Mise Gitáron misekompozíciójukat liturgiai szempontból kifogástalannak mondta nem egy egyházzenével foglalkozó hozzáértő. Gável Gellért addigra végzett zenészként alkotott.

A Szendrey Karper László díjas gitárművész talán az egyetlen hazai, zenei diplomával is rendelkező keresztény könnyűzenét művelő muzsikus.

A Váci Egyházmegyében időközben oktatás indult el. A dicsőítő vezetőképző az arra elhívást érzett gitárosokat képezte lelki attitűd, alkalmazott liturgiai ismeret és helyes hangszerhasználat szempontjából. A képzés azóta megszűnt, annak ellenére, hogy arra a mai napig nagy igény mutatkozik.

Emellett az iskolai zenei evangelizációk, a „Jézus-órák” igazi ifjúság pasztorációs mazsolát képviseltek az egyház fiatalokkal foglalkozó életében. Számos egyházi iskola élet az általuk közvetlen és humoros, mégis az élet leglényegesebb kérdéseit érintő óráival. Gyógyulások és életmód-változások történtek, életvezetési irányok vettek új irányt a Gávelék tevékenysége révén, amellyel kapcsolatban ők minden nyilatkozatukban Isten működésére hivatkoztak. Ez is megszűnt, sajnos.

Családi háttér

Az Eucharist együttes alkotó párosa nemsokkal a legutóbbi formációjuk elindulása előtt megházasodott.

Mindegyiküknél 7-7 gyermek született meg ezidáig.

Érthető, hogy a gyermekek nevelésében az apák is kiveszik a részüket. Talán ez magyarázza, hogy miért nem érzékelhető a korábbi formációk intenzív jelenléte a keresztény könnyűzenei egyes színterein. De kell tudni róluk, hogy vannak és alkotnak. És ha tehetnék, meg is mutatnák.

Persze, ha az egyházi hivatalos hozzáállás is felismerné a keresztény könnyűzenei tevékenységükben rejlő – ha mást nem, pasztorációs – értéket, talán lépéseket tenne annak érdekében, hogy a Gável testvérpár karizmáját jelentő katolikus zenei evangelizáció és egyházi liturgikus könnyűzene, illetve ezeknek oktatása a tevékenységük által megvalósulhasson. Bízzunk benne, hogy elérkezik ez az idő is. Mert igény az volna rá…

Martí Zoltán teljes cikkét és az abban közölt szubjektív slágerlistát mindenkinek szívből ajánljuk.

(Forrás: 777 blog/Vasárnap.hu, Fotó: Penyigei László)