Szülessenek meg a kívánt és tervezett gyermekek!

A jelenleg talán legszebb és egyben legtalálóbb nevű új kormányzati intézményünk, a KINCS, a neves orvos-pszichológusról elnevezett Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért nevű szervezet immár egy esztendeje szolgálja a magyar népesedés egyre égetőbben fontossá váló ügyét. A kormányzat 2018-ban, a Családok évében létrehozott intézetében gőzerővel zajló munkák éves összegzéséről a KINCS munkatársai egy sajtóreggeli keretében számoltak be.

A KINCS elnöke, Fűrész Tünde, aki megtisztelően, nagy örömünkre rendszeres szerzője is a vasarnap.hu-nak, bevezetőjében elmondta, hogy jövőnket legfőbb kincseink, a gyermekeink jelentik, ezért legfontosabb feladatunk a gyermekvállalás és nevelés támogatása és védelme. Az általa vezetett intézet ennek érdekében olyan hazai és nemzetközi tevékenységeket, szakpolitikai elemzéseket és kutatásokat végez, amelyek megalapozhatják a családok és a népesedés ügyét szolgáló intézkedéseket és ezzel hozzájárulnak a társadalom családbarát, harmonikus működéséhez és nemzetünk fennmaradásához.

Szülessenek meg a kívánt és tervezett gyermekek! – Kopp Mária

Elsőként megosztotta azt a tapasztalatát, hogy nemzetközi szinten azokban az országokban, ahol kiszámíthatóbb a családpolitika – ilyen többek között Franciaország vagy a skandináv államok –, ott jobb a családvállalási kedv is, és elmondta, hogy hazai viszonylatban is nagyon fontos, hogy a családalapítás előtt állók, vagy akár a következő gyermeküket vállalók pontosan tudják, milyen támogatásokra számíthatnak az állam részéről. Nálunk is lényeges, hogy a családalapítás előtt álló, vagy a sokadik gyermeküket váró családok pontosan tudják majd évekre előre, hogy ugyanazokhoz a támogatásokhoz juthatnak hozzá – jelentette ki Fűrész Tünde.

Dudás Ádám a családügyi államtitkárság sajtófőnöke, dr Molnár Balázs nemzetközi és stratégiai ügyekért felel a KINCS-en belül, Fűrész Tünde a KINCS elnöke, Székely András az intézet szakpolitikai elemzéseinek vezetője, Antal István romaügyi kutatóközpont vezetője

A nemzeti konzultációnak is van egy olyan kérdése, ami pont arra vonatkozik, hogy mennyire marad kiszámítható és stabil a családpolitika rendszere. Fontos, hogy erre mindannyian igennel válaszoljunk, hiszen a gyermekvállalás egy életre szól – emelte ki Fűrész Tünde.

Egyébként több mint ötszázezren töltötték már ki ezt a kérdőívet – folytatta az elnökasszony –, ami nagyon jó arány, hiszen 1,2 millió gyermeket nevelő család él Magyarországon, akkor így akár a fele részük már vissza is küldhette a konzultációs kérdőívet. Ugyanakkor nem csak a gyermeket nevelő családok szempontjából fontos ez a kérdőív, hiszen ha a családot tágan értelmezzük, akkor a családalapítás előtt állók, de akár a nagyszülők is nagyon fontos hatással lehetnek arra, hogy hogyan fog alakulni a demográfiai helyzetünk, milyenek lesznek a családok, mennyien leszünk.

A népesedés ügye olyan nemzeti kérdés, amihez minden magyar állampolgárnak köze van – adta át a szót az elnökasszony a KINCS-en belül a nemzetközi és stratégiai ügyekért felelős munkatársának, dr Molnár Balázsnak.

A szakértő ezután elmondta, hogy az általa vezetett csoport fő feladata az, hogy a hazai mellett nemzetközi kutatásokkal, elemzésekkel, a legjobb gyakorlatok elemzésével, megismertesse a kormányt, és döntés-előkészítésben megkönnyítse elsősorban az Emberi Erőforrások Minisztériumának a munkáját.

Elsődleges célunk, hogy a már nemzetközileg jól bevált módszereket elhozhassuk Magyarországra, mint például a rugalmas foglalkoztatás bevált gyakorlatát is, amiben még jelenleg erős lemaradásban vagyunk – mondta dr Molnár Balázs. A másik pedig az – tette hozzá, hogy a külföldi érdeklődőknek bemutathassuk hazánk családpolitika terén elért eredményeit. Ezt a célt szolgálja az is, hogy jövőre megjelenik majd az összes európai ország családpolitikáját s demográfiai helyzetét bemutató átfogó országportré-sorozat magyar kötete is, amelyikben öt témakör mentén ismertetjük a hazai helyzetet.

Dudás Ádám a családügyi államtitkárság sajtófőnöke, az államtitkársági sajtóosztály és kommunikációs igazgatósága nevében hangsúlyozta a KINCS jelentőségét, felhívta a figyelmet a remek kiadványokra, amiből megismerhetik az érdeklődők az intézmény eddigi egyéves munkáját, s utalt azokra fontos eseményekre, amelyek az eltelt időszakban történtek.

A Kapocs című újság két lapszáma

Az elmúlt közel egy évben ugyanis számos olyan rendezvény, konferencia, sajtó nyilvános esemény volt, amely Kopp Mária professzorasszony szellemiségét követve igyekeztek elősegíteni a közös gondolkodást és a közös célok megvalósítását.

Márciusban volt „Családszervezetek V. találkozója”, egyben ünnepélyes bejelentése is a KINCS megalakulásának. Áprilisban a „Családbarátság a munkahelyen” nevű konferencián hirdette meg Novák Katalin államtitkár asszony a családbarát munkahely pályázatot.

Az édesanyák iránti tisztelet jegyében, Anyák napjához kapcsolódva májusban a KINCS, a Népesedési Kerekasztal összefogásával konferenciát szervezett a „Tisztelet az Édesanyáknak” címmel. Júniusban ünnepélyes keretek között átadták második alkalommal a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által meghirdetett Kopp-Skrabski-díjat.

Kopp Mária, akinek munkássága nyomdokaiban jár a KINCS

Ez év júniusában volt a „Tisztelet az Édesapáknak” című konferencia, amelyen a résztvevők az édesapák gyermekvállalásban és nevelésben betöltött fontos szerepéről tanácskoztak.

A Semmelweis Emlékév és a Népesedési Világnap alkalmából júliusában „A családdá válás egészségügyi vonatkozásai” címmel tartott a KINCS műhelykonferenciát az egészségügyi államtitkár, kórházi vezetők és szakemberek részvételével, ahol szó volt a családbarát szülészetekről és a lelki egészség szerepéről a gyermekvállalás során, novemberben pedig a Nagycsaládosok Országos Egyesülete tartotta az intézetben „Egy gyermeknek joga van apához és anyához” című konferenciáját.

Szintén novemberben indult útjára „A családok szolgálatában” elnevezésű műhelykonferencia-sorozatot. Első állomása „Egyházak a családok szolgálatában” volt, amelyen az egyházak szerepvállalásának és programjainak, jó gyakorlatainak bemutatására került sor, a sorozat további részeiben pedig más társadalmi csoportok meghívásával foglalkoznak majd e kérdéssel.

A kormány három területen várja leginkább a KINCS javaslatait, vázolta Székely András kutató:

  • hazai és a nemzetközi migrációs folyamatokkal, a határainkon túl élő magyarság demográfiai helyzetével kapcsolatban
  • az otthoni munkavégzéssel és munkahelyivel kapcsolatos feladatok összeegyeztethetőségében,
  • a gyermeket vállaló és nevelő szülőket megillető támogatások rendszere, az otthonteremtés fejlesztési lehetőségeinek területén.

Székely András az intézet szakpolitikai elemzéseinek vezetője, aki 12 éven keresztül a SOTE Magatartástudományi Intézeténél Kopp Mária munkatársa volt – ő egyben a Népesedési Kerekasztal koordinátora is, nem mellesleg 11 gyermek édesapja – bemutatta azt a négy kutatási területet, ahol már most eredményekről tudnak beszámolni. E területeken végzett kutatásokkal, elemzésekkel igyekszik a KINCS hozzájárulni a szakpolitikához, és ahhoz hogy a politikai döntéshozók megfelelő kutatási, elemzési adatok alapján végül dönteni tudjanak a családtámogatások kérdésében, vagy a határon túli magyarsággal kapcsolatban.

Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. – 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről

Székely András a következő négy kutatási projekt eredményeiről számolt be:

A csokban részesülő családok kutatása

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015. július elsejétől igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatásként, használt vagy új lakás vásárlására vagy építésére. A KINCS a Magyar Államkincstártól megkapott adatok alapján elemezte a 2016. január és 2018. május között megkötött 60.000 szerződés alapján a támogatásban részesültek szocio-demográfiai jellemzőit.

A kutatáselemzésben megvizsgálták, hogy milyen jellemzői vannak azoknak, akik a csokot igénybe vették. Ez alapján megállapítható volt, hogy nagyon erős demográfiai hatása van a csoknak, hiszen nagyjából két kötésre jut egy gyermekszületés, ami mindenképpen azt mutatja, hogy az intézkedésnek valóban nagyon erős a népességösztönző hatása.

A nagycsaládosok aránya az összes szerződéskötő között 25,4%, 6.680 esetben csak egy igénylő van, ez az összes szerződés 11,5%-a. A vizsgált időszakban a csokot igénybe vevők közel 90 százalékának már volt gyermeke a támogatás igénylésekor. A csokot a 31–40 év közöttiek vették leginkább igénybe.

Legtöbben a meglévő gyermekek utáni használt lakás vásárlásához, bővítéséhez kijelölt típust választották (45%). Ezt követi a legfeljebb két gyermeket előre vállalók használt lakásra vonatkozó támogatása (24%), majd a három és több gyermekes, új lakást építők vagy vásárlók számára létrehozott támogatási típus (20%). Utóbbiban együtt vannak a már meglévő és a vállalt gyermekre kötött szerződések.

A csokot első sorban kisvárosokban vették igénybe (36,2%), majd a községek (32,5%) és a megyeszékhelyek (22.6%), végül Budapest (8,7%). Legnagyobb arányban Közép-Magyarországon, de nagyon erős volt ebből a szempontból az Észak-Magyarország, első sorban Borsod, Szabolcs-Szatmár megye.

Érdekes adata volt az elemzésnek, hogy a három vagy többgyermekes családok közül nagyon sokan falvakba költöztek, úgy tűnik, hogy a nagycsaládos életmódnak, mintha a falusi életmód jobban kedvezne.

A családbarát munkahelyekről szóló kutatás

A családokra, a családbarátságra már az első Orbán kormány is kiemelt figyelmet fordított, hiszen 2000-ben hirdették meg először a Családbarát Munkahely díjat, amely 2011-ben megújult és azóta anyagi elismerést is adó pályázatként jelenik meg minden évben. A KINCS e tanulmányban áttekintette a családbarát munkahellyel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket, valamint elemezte a kormányzat által a 2012–2018 közötti időszakban kiírt Családbarát Munkahely felhívásra beadott pályázatokat.

A családbarátság fontos összetevője az atipikus foglalkoztatás, a rugalmas munkalehetőségek megléte. Ennek ösztönzése különösen fontos, mivel Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemzetközi viszonylatban is alacsony, az EU 28 tagországa közül csak Bulgáriában volt rosszabb ez az arány 2017-ben, annak ellenére, hogy a jogi feltételek adottak voltak már a megvalósításához.

„Családbarát Munkahely Pályázatok” elemzése nevű kutatásban megvizsgálták a felhívásra beadott pályázatokat. 2012 és 2018 között összesen 1589 pályázatot nyújtottak be négy kategóriában, a Családbarát munkahely címet elnyertek száma 279 volt.

A nyertesek közt legnagyobb arányban (51%) költségvetési szervek voltak, őket a kisvállalkozások (23%). közepes vállalkozások (14%) és a nagyvállalatok követték (12%). A pályázó költségvetési intézmények többsége önkormányzat volt (34%), utána a szociális, gyermekvédelmi intézetek következtek (17%).

A gyermekvállalásról szóló kutatás előzetes eredményei

Intézet 2018. november 16-18-ai hétvégén felmérést végzett a Papp László Arénában zajló BabaMama Expóra látogatók között, ahol kisgyermekes családokat és gyermeket váró szülőket kérdeztek a gyermekvállalásról és nevelésről.

A KINCS a BabaMama Expo előtt online elérhetőséget adott a kérdőív kitöltésére, majd a kiállításon a KINCS standján is lehetőség volt a válaszadásra. A kétezres minta előzetes eredményei alapján a megkérdezettek 76%-a számára a gyermekvállalásnál (általában) a lelki, érzelmi háttér nagyon fontos, és csak 30% ítéli hasonlóan fontosnak az anyagi szempontokat.
A válaszadók 52%-a szerint fontos a házasság a gyermekvállaláshoz és 48% szerint már jó, ha a gyermek megszületése előtt összeházasodnak a szülők.

A megkérdezettek 57%-a szerint a munka és a család összeegyeztethető és 74% szerint a családi jólét alapját a munkajövedelemnek kell adnia. A családbarát szemléletet leginkább a tágabb családjukban tapasztalják az emberek, a munkahelyüket csak 30%-uk tartja családbarátnak, 83% szerint a rugalmas munkalehetőségek sokat segítenének.

Köldökzsinór Program

A kutatók megnézték azt is, hogy a Családok évében bevezetett Köldökzsinór program, melynek keretében anyasági támogatást, ill. babakötvényt igényelhettek a határon túl született magyar gyermekek után is, milyen eredménnyel kecsegtetett. „Minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol a világon!” – alapelv mentén szerveződő kezdeményezés a várakozásoknak megfelelően nagyon szépen alakult, október végéig több mint 8157 magyar gyermek után vették igénybe a támogatást. Ezzel 2018-ban a magyar családpolitika átlépte a trianoni határokat.

A Kárpát-medencében a legtöbben Erdélyben igényelték az anyasági támogatást. A babakötvényt kevesebben kérték, mint az anyasági támogatást. Babakötvényt a Kárpát-medencén kívüliek kétharmada, a kárpátaljaiak és felvidékiek kb. 80%-a, míg az erdélyiek és vajdaságiak közül gyakorlatilag mindenki igénybe vette mindkét támogatást.

Közös ügyeink számos területén (családpolitika, demográfia, népesedéspolitika, nők helyzete, romaügyek stb.) még további kutatás, elmélyült tudományos munka szükséges ahhoz, hogy a kormányzat olyan döntéseket hozhasson meg, amelyek megfordítani lesznek képesek hazánk jelenlegi negatív demográfiai mutatóit. A KINCS erre szerződött, eddigi munkája alapján a kép, ha nem is rózsás, de sok tekintetben biztató.

A Kopp Mária Intézet működésének első esztendeje után a jövőben is a családok és a nemzet szolgálatában közös kincseinkért dolgozik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Prokopp Mária: A kereszténység ma langyos
Vélt vér a Várkertben
Andrej Kiska köztársasági elnök megvétózta a himnusztörvényt