Behálózott gyermeklelkek – 3. rész

Cikksorozatunk előző részeiben áttekintettük, hogy korunk filmművészete miképpen reagált az internetes zaklatás, a cyberbullying jelenségére, számba vettük a modern lélektan e kérdésben tett megállapításait, s e harmadik részben pedig a gyermekvédelem szakmai útmutatásait igyekszünk összefoglalni, és bemutatunk néhány megelőzéshez hozzásegítő kezdeményezést.

Friss hazai kutatás

A gyerekek jelenléte, viselkedése az új netes kütyükön az elmúlt években sokféle aggodalmat váltott ki hazánkban is, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017-ben kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett kérdőíves kutatást, ahol többek között arra voltak kíváncsiak, hogyan viszonyulnak a gyerekek az okoseszközökhöz és a közösségi médiához.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017-es kutatásából

Kiderült, hogy már a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának van netes készüléke. A mi gyerekeink is hamar csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában átlagéletkorukat tekintve másfél évvel fiatalabbak a hivatalos 13 éves regisztrációs korhatárnál. A gyerekek a közösségi médiában legszívesebben a szülők által ellenőrizetlen tereket keresik, ezt például az mutatja a legjobban, hogy a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken.

A mobilozó 11-13 évesek közel fele semmilyen előzetes szabályban nem állapodott meg a szüleivel. A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017-es kutatásából

A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott már rasszista tartalmat az elmúlt egy évben, a 15-16 éveseknek egyenesen 37 százaléka tapasztalt ilyesmit. A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább érintettek, a 27 százalékuk tapasztalt ilyet.

A netbiztonsággal kapcsolatban a kutatás egyaránt nagyfokú tanácstalanságot mutatott ki a szülők és a gyerekek között, a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában. 19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt.
(A teljes kutatás részletes eredményei itt érhetőek el.)

Zaklatás a magyar jogrendben

A magyar jogrend nem tűri el az online zaklatást, ugyanis a Btk. 222. §-a úgy rendelkezik, hogy aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki pedig a zaklatást házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A zaklatás büntetendő cselekmény

A zaklatás történhet e-mailen, közösségi oldalon vagy csevegőszolgáltatásban. Rendszeres a zaklatás, ha az rövid időszakonként visszatérően jelentkezik, a tartós zaklatás hosszabb időn át, folyamatosan zajlik, mint például akkor, ha több hónapig naponta érkezik e-mail a zaklatótól.

Ez a törvény vonatkozik olyan esetekre is, amikor felnőttet vagy gyermeket szexuális jellegű megkeresések, zaklatások érnek, vagy ide tartoznak az olyan weboldalakon, fórumokon olvasható szöveges tartalmak is, amelyekben kiskorúakra tesznek szexuális jellegű megjegyzéseket, és/vagy szexuális jellegű beszélgetést folytatnak. Azok a felhívások is zaklatásnak minősülnek, amelyekben kiskorúakat keresnek meg szexuális együttlétre.

A zaklatás bűncselekménye miatt azonban csak a sértett tehet feljelentést a rendőrségen, a bűncselekmény csak a sértett magánindítványára büntethető, a sértett nevében másvalaki nem tehet feljelentést.
További részletek itt olvashatóak.

Mi tehetnek a bántalmazottak?

Magyarországon egy 2011-es esettől eltekintve nem került sajtó hírei közé olyan tini öngyilkosság, amely összefüggésbe hozható az internetes zaklatással. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy nálunk nem létezik a probléma, csak gyakran rejtve maradnak az esetek a szülők, a pedagógusok és a szakemberek előtt. A legtöbb eset nem fajul öngyilkosságig, de mérsékelt öncsonkításban, önsanyargatásban vagy mély depresszióban teljesedik ki.

A fenti kutatás eredményeinek figyelembe vételével elindultak a hatóság online sérelmek bejelentési lehetőségét népszerűsítő kampányai, mint például a PARA-kampány is.  

A kampány anyaga letölthető innen.

Ez az elsősorban 11-16 éves gyerekeket célzó hirdetések nemcsak a problémák felismeréséhez, de a kezelésükhöz is útmutatást adnak, felhívják a figyelmet arra, hogy milyen ügyekben fordulhatnak a hatóságokhoz:

  • hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom,
  • zaklatás,
    pedofil tartalom,
  • rasszista, uszító tartalom,
  • erőszakos tartalom,
  • adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak,
  • drogfogyasztásra csábító tartalom,
  • terrorcselekményre felhívó, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom,
  • egyéb, kiskorúakra veszélyes tartalom.

E kampány is része az Internet Hotline jogsegély szolgálatának, amely 2011-től 2018. júliusáig már több mint négyezer online bejelentés nyomán intézkedett. Itt gyorsan és névtelenül is be lehet jelenteni a jogsértő netes tartalmakat. A hotline munkatársai közreműködnek ezek eltávolításában, vagy tanáccsal segítik a bejelentőt.

A Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ e kis füzetben található tippek és tanácsokkal áll azon felnőttek rendelkezésére, akik tudatos médiahasználókat szeretnének nevelni gyermekeikből.

A pedagógusok ilyen irányú alapképzése nem sok e témával kapcsolatos tudásanyagot tartalmaz, ezért rendszerint csak továbbképzések útján vagy autodidakta módon tudják elsajátítani azokat. Az ismeretek bővítéséhez szerencsére rendelkezésre állnak letölthető ismeretek, óratervek, és az olyan, egyelőre sajnos ritka oktatócentrumok is, mint amilyen az NMHH Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központja.

Milyen megelőzési, illetve beavatkozási lehetőségeket, eszközöket ismerünk?

1.  Kék vonal – https://www.kek-vonal.hu/index.php/hu/

A zaklatás sokféleképpen megnyilvánulhat. Talán csak kövérnek neveznek valakit, de akár életveszélyesen meg is fenyegethetik vagy öngyilkosságra buzdíthatják őt. Mi az, ami ilyen esetekben segíthet? Mit tanácsolnak az áldozatoknak?

  1. Azonnal szakíts meg minden kapcsolatot az internetes zaklatóval! – Ne tűrd a kegyetlenkedést! Tiltsd le azt, aki bánt és az addigi üzeneteire se válaszolj!
  2. Készíts képernyőképet, fotót vagy mentsd el a zaklató e-maileket, üzeneteket!
  3. Jelentsd az oldalon, ahol a zaklatás történt és/vagy a biztonsagosinternet.hu oldalon!
  4. Ha iskolában zaklatnak, feltétlenül beszélj az osztályfőnököddel!
  5. Ne tartsd magadban és ne csak a barátodnak vagy barátnődnek panaszold el a zaklatást, hanem beszélj róla a szüleidnek is!
  6. Ha elkeseredettnek, tanácstalannak érzed magad és úgy érzed, a közeledben élő felnőttek nem segíthetnek, hívd a Kék Vonalat: 116 111
  7. Ingyen és névtelenül beszélhetsz ezen a vonalon a problémádról olyanokkal, akik megértenek és segítenek.
  8. Ne aggódj, a telefonszámlán nem lesz nyoma, hogy hívtad őket!
  9. Ha nem szeretnél telefonálni, lépj be a Kék Vonal chat szobájába vagy írj EMIL-nek!
  10. Nem kell megadnod a valódi nevedet a regisztrációnál, a beszélgetést pedig csak Te láthatod és a Kék Vonal ügyelője.
  11. Hidd el, nem Te vagy a hibás! – Még ha olyat tettél is, amit nem kellett volna, senkinek nincs joga ezért zaklatni.
  12. Nincs igaza annak, aki kigúnyol a kinézeted miatt, sem annak, aki azt hiszi, névvel vagy névtelenül bírálhatja a tetteidet.

2. Békés iskolák – http://www.bekesiskolak.hu/

A Békés Iskolák program az amerikai pszichiáter, Stuart W. Twemlow és a pszichológus, gyermekjogi szakértő, Frank C. Sacco szerzőpáros negyven éves kutató- és terepmunkáján alapuló módszer, az iskolai erőszak megelőzésére és kezelésére, amelyet ma már a világ számos iskolájában (Amerikában, Jamaicában, Ausztráliában és Magyarországon) sikerrel alkalmaznak. A Békés Iskolák program hosszú távú megoldást jelenthet az agresszió megelőzésére, illetve, az iskolai konfliktusok békés rendezésének elsajátítására. A szemlélet lényege, hogy az iskolában keletkező agresszív megnyilvánulásokat és bántalmazást az iskola légköréből, az egész iskolára kiterjedő kapcsolati rendszerek sajátosságaiból vezeti le. A program üzenete: „ne legyél bántalmazó, ne viselkedj áldozatként, ne legyél passzív szemlélő!”. „Avatkozz be, ítéld el a bántalmazást, fékezd meg a bántalmazót, és állj ki az áldozatok mellett, védd meg őket!”

3. HelpApp-Unicef Magyar Bizottság – https://unicef.hu/helpapp/

A Help-App egy applikáció, amely segít helyesen értelmezni egy adott helyzetet, illetve kifejezett megoldási lehetőségeket küld a felhasználónak. Ki lehet választani, hogy éppen milyen helyzetben van az illető, mi az akut megoldás rá, kit lehet értesíteni, ki tud segíteni, információk a zaklatás típusairól stb. Annak a fiatalnak, aki sok időt tölt a telefonjával, ideális egy ilyen kibernetikus megoldás.

4. Resztoratív szemlélet bevezetése, megtanítása – http://www.zoldkakas.hu/a-zold-kakas/resztorativ-szemlelet/

A kifejezés a „restore”, azaz „újjáépítés” kifejezésből ered. Konfliktushelyzet kialakulásakor az egyensúlyi állapot megbillenéséről beszélhetünk. A szemlélet ezt az állapotot igyekszik újjáépíteni, kijavítani. Olyan alapvető kommunikációs technikákról beszélünk, amelyek segítségével hatékonyabbak leszünk a konfliktushelyzetben, én-közléseket tudunk alkalmazni, értő figyelemről tudunk tanúbizonyságot tenni, érzelmeink megfogalmazására és felvállalására tanít, illetve a két fél közötti egyetértési lehetőségek után tudunk kutatni. Alapvető prevenciós értékkel bíró szemlélet.

***

A három részben taglalt internetes bántalmazásról szóló sorozatunkkal fel szerettük volna hívni a szülők és nevelők figyelmét erre az egyre súlyosbodó internetes jelenségre, üzenni szerettünk volna az elszenvedőknek, hogy van kiút.

Első rész    |    Második rész