Egymilliót adott a hajléktalan az egyháznak

Az evangelikus.hu közölte dr. Cserhátiné Szabó Izabella szívet megérintő írását révbe jutott hajléktalan emberekről. Saját tapasztalatok, mesébe illő végkifejlettel.

A lelkésznő már a csengetésből tudja, ha a hajléktalanok jöttek szokás szerint kérni valamit.

Senki sem kezdi egyből az utcán az életét. Szép fokozatosan csúszik bele. Előbb egy kis ital a társaságban. Aztán a megromlott házasság következményeként jön a fedél nélküliség.

A történetből megtudjuk, van olyan ember az egyházközségben, aki komolyan veszi az evangéliumot. Miután elbeszélget a piacon az egyik mindenét elvesztett emberrel, aki a történtek ellenére is a Bibliát olvassa, úgy dönt hogy befogadja az otthonába. A melléképület fűthető, vízzel is ellátott helyisége lett az övé.

A hajléktalan immár testvérként beépül a gyülekezetbe is. Embernek nézik őt, nem idegennek. Számolnak vele.

A történet csattanója igazából csak ezután következik. A befogadott hajléktalan testvér lassan lábra állt. Újra kiépült az egzisztenciája. A váratlanul ölébe pottyanó örökséget nem tartja meg magának. Hála van a szívében Isten és a közösség iránt. Az egymillió forintos örökségét adományozza a gyülekezet javára. Hiszen van fedél a feje fölött, nem éhezik, mert befogadták. Ez pedig számára a mindent jelenti.

Az írás teljes terjedelmében itt olvasható.

(Forrás: Evangélikus.hu)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!