Zene ölelte körbe az ember testét-lelkét

Minden évben Krisztus Király vasárnapján rendezik meg a Cecília Hangversenyt Vácon a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusának közreműködésével. A zenei szempontból kifogástalan esemény számos jelenlévőben igazi lelki élményt okozott. Varga László pap zeneszerzővel, a székesegyházi kórus karnagyával emlékeztünk vissza a múlt heti ünnepi alkalomra.

Szent Cecília szűz vértanú a hatodik század óta az egyházzene védőszentje, aki életét adta Krisztusért. „Miközben szólt az orgona, ő a szívében énekelt az Úrnak, hogy legyen az ő szíve tiszta és szeplőtelen” – hangzik a női szent és vértanú antifónája. Az egész életével akart ő énekké válni, és odaadni önmagát Krisztusnak, vállalva a szüzességet és a vértanúságot is.

A Szent Cecília Kórust a Rómában egyházzenei képesítést szerzett Huszár Dezső atya alapította 1955-ben, ceciliánus lelkülettel és szemléletmóddal. A kórust is Szent Cecília oltalmába ajánlotta. 33 éve Varga László atya vezeti a kórust.

Az idén is megrendezett Cecília Hangverseny előtt dr. Beer Miklós váci püspök mondott szentmisét. Krisztus Király ünnepéhez kapcsolódóan elhangzott többek között a „Christus vincit”. A kórus a „gregorián proprium missae”, vagyis a misének az úgynevezett változó részeit énekelte. Elhangzottak Varga László Magyar mise és Pange lingua című művei, amelyeket az Eucharisztikus Kongresszus zeneszerzői pályázatára írt a szerző.

A szentmise kezdete előtt húsz perc alatt a jelenlévők is elsajátíthatták az új misekompozíciót. A II. Vatikáni Zsinat kívánalma, hogy a liturgiában a hívek tevékenyen vegyenek részt, amely nem csak az éneklésből áll, hanem a testnek az imádsága is (térdelés, felállás, keresztvetés), amikor a liturgia üzenete az embernek az érzékszerveire is hatást gyakorol, illetve fordítva: az érzékszervei által megtapasztalt élmények is hatást gyakorolnak a saját lelki életére. A zsinat utáni liturgia az aktivitás liturgiája, amely tehát megnyilvánul az éneklésben is. Ez a zsinati kritérium teljes egészében megvalósulni látszott Varga László zeneszerző Magyar Mise kompozíciójának előadásában.

„Nagyon örülök, hogy ezt a kórussal és zenekarral bővített misekompozíciót, egyszólamban, hangszerkíséret nélkül is el lehet énekelni akár a legkisebb nógrádi faluban is, ilyenkor nem kell hozzá hangszeres támogatás sem, húsz perc alatt sikerült megtanítanom a népnek” – osztotta meg örömét a zeneszerző.

„A szentségimádás mindig jelen volt az életemben gyermekkoromtól fogva. Előfordult, hogy édesanyám nem tudta, hol vagyok, végül a templomban talált rám.

Volt, hogy fél napon keresztül énekeltem ott, és úgy végeztem szentségimádást” – emlékszik vissza Varga László egyházzenész, hozzátéve, hogy kulcsa volt a templomhoz, mivel már 12 éves kora óta kántorizál mind a mai napig, és bármikor bemehetett oda. Nemegyszer megfeledkezett az idő múlásáról, és az eucharisztiában jelenlévő Jézust dicsőítette ott.

„Ez spontán módon abban fejeződött ki, hogy dal fakadt a szívemből és énekszó az ajkamon”

– vallotta meg a karnagy atya. A szentségimádás alatt nagyon fontos a csend – mutatott rá László atya –, mert abban lenyugszik nem csak az idegrendszer, hanem a lélek is. Létrejön a kapcsolat Isten és ember között, amely nem csak egy jelképes dolog, hanem reális valóság: személyes találkozás. Időt kell szánnunk erre, beiktatva azt az életünkbe.

A csend mellett talán a zene a leghatékonyabb eszköz, amely segíti a szentségimádást, hiszen a zene körülöleli az ember testét-lelkét.

Segít abban, hogy érzelmileg is elmélyüljünk Krisztus imádásában.

A Pange Lingua himnusz Aquinói Szent Tamás költeménye. Varga László szentségimádásra komponálta a megszületett darabot. A verseit szólista énekli pentatonikus dallamra. A nép által énekelt refrén így hangzik: „szívedből árad, jóságos Urunk, élő vízforrás, áldott Krisztusunk”. Ez az Eucharisztikus Kongresszus jelmondatának költői megfogalmazása.

A szentmisét követő Cecília Hangversenyen a Székesegyházi Kórusiskola énekelt négy éneket a korai többszólamúság időszakából. Ezután a Szent Cecília Kórus adta elő Haydn Te Deumát és még másik két művet Krisztus Király ünnepéhez kapcsolódóan. A hangverseny záróakkordjaként a kórusiskola és a székesegyház énekkara együtt énekeltek két barokk indulót. Az egyik a Gyúljon világ kezdetű Esterházy Pál által írt darab, a másik pedig Charpentier, francia barokk zeneszerző Te Deum kompozíciójának első tétele, amely egyébként zenekari anyag, de készült belőle kórus változat is. A Szent Cecília Kórus ezt a parafrázist szólaltatta meg.

Az ünnepi rendezvényen szép számban vettek részt az érdeklődők. Dunakeszi szimfonikus zenekara, valamint szólisták és hangszeresek működtek közre. A résztvevők visszajelzései alapján is sikeres hangversenyről beszélhetünk. Az elismerő szavak a kiváló zenei produkció mellett  kiemelték a szentmise és a koncert légkörét, amely érezhetővé tette, hogy az előadók mennyire szeretik Jézust, ragaszkodva hozzá. Volt, aki úgy nyilatkozott utólag: először voltam templomban, és éreztem, hogy itt valami többletet kaptam…

A Szent Cecília Kórus által végzett zenei misszió – Isten kegyelme és az ő énekük által – valamit megmozdít az emberekben. Ha nem is lehet látványos megtérésekről tudni, de Isten mindenképpen változásokat okoz a jelenlévő hallgatóság szívében.

(Vasárnap.hu)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Meghalni Mohamed tiszteletére?
Vízalatti múzeumokká alakítják az egykoron elsüllyedt görög hajókat
Csoportelsőként továbbjutott a magyar férfi kézilabda-válogatott