Skóciai Szent Margit apja, Eduárd herceg, II. Edmund angol király fia 1016-ban még gyermekként kényszerült száműzetésbe, amikor a dánok lerohanták és elfoglalták Angliát. A herceg Svédországba, majd Kijevbe került, végül Magyarországon talált menedékre, ahol a a Vata-féle pogánylázadást leverő, a tihanyi apátságot alapító I. András uralkodott.

Eduárd később egy Ágota nevű nőt vett feleségül, akinek származása nem ismert. Egyes források szerint magyar királyi vérből származott, de az valószínűtlen, hogy – amint egy időben hitték – Szent István király lánya lett volna. Néhányan úgy vélik, hogy István nővére, vagy feleségének, Gizellának a testvére lehetett.

A Mecsek mesés völgyében 

A hagyomány szerint Margit a Mecsekben, a Réka-várban (ma már csak a romok emlékeztetnek az egykori erősségre) született 1045-ben, a területre egy 1235-ben keletkezett birtokadományozó oklevél a nádasdi (Mecseknádasd) britek földjeként utal. Margit gyermekkorát a magyar királyi udvar erősen vallásos légkörében töltötte, ami meghatározta életét.

Eduárd feleségével és három gyermekével, köztük Margittal, 1057-ben visszatérhetett Angliába, de nem sokkal később meghalt. Margit Hitvalló Eduárd király udvarában élt, de amikor 1066-ban a normann Hódító Vilmos foglalta el Angliát és a trónt, a már özvegy Ágotának és gyermekeinek újra menekülniük kellett.

hirdetés

A legenda szerint a kontinensre indultak, de hajójukat egy vihar elsodorta, s végül a Skóciától északra fekvő Orkney-szigeteken szenvedtek hajótörést, ahol az egyik települést (St. Margaret’s Hope) később feltehetően Margitról nevezték el.

Tevékeny királyné volt

Az özvegy skót király, III. Malcolm befogadta őket, majd 1070-ben Margitot választotta második feleségének. Az angolszász és a skót uralkodóházat egyesítő frigyből nyolc gyermek, hat fiú és két lány született. Fiaik közül Edgart, Sándort és Dávidot is skót királlyá koronázták, Edit (Skóciai Matild) nevű lányuk angol királyné, I. Henrik első felesége lett.

A krónikák szerint a megértést, békességet és szeretetet hirdető, mélyen vallásos Margit jótékony hatással volt írástudatlan és vad férjére, fiaik is becsületes és igazságos uralkodók lettek. Margit az ír térítők nyomán még kelta hagyományokat őrző skót katolikus egyházban reformokat vitt végbe, egységesítette a liturgiát, templomokat és kolostorokat építtetett, a királyi székhelynek megtett Dunfermline-ban ő alapította a híres bencés apátságot.

Papokat, tanítókat küldött szét az országban, támogatta a művészeteket, az oktatást. Egyházi zsinatokat hívott össze, amelyeken teológiai kérdésekben is állást foglalt, fellépett az uzsora és a szimónia (szentségek és egyházi hivatalok áruba bocsátása) ellen, rendelkezett arról, hogy a húsvéti böjt hamvazószerdán kezdődjék. Minden éjfélkor misén vett részt, elmélkedni egy barlangba vonult vissza, ez ma is látható Dunfermline városában.

Már életében szentként tisztelték

Margitot a skót nép jótevőjének, az árvák, a szegények és betegek segítőjének tartották, és már életében szentként tisztelték. A súlyos beteg királyné 1093. november 16-án halt meg, három nappal azután, hogy férje és legidősebb fia, Eduárd elesett egy angolok elleni csatában. Sírjánál számos csoda történt, és IV. Ince pápa 1250-ben szentté avatta, földi maradványait ekkor helyezték át a dunfermline-i apátsági templom oltára alól egy új szentélybe. A skót reformáció idején, 1560-ban a szentélyt lerombolták, de ereklyéit sikerült titokban külföldre menekíteni. A relikviák egy része elveszett, a többi Spanyolországba került, de a napóleoni háborúk során ezek is eltűntek, egyedül Margit vállcsontja maradt meg, amely 1862-ben érkezett vissza Skóciába, ma a róla elnevezett dunfermline-i templomban őrzik.

A „Skócia gyöngyszemeként” is emlegetett királyné 1673 óta Skócia egyik védőszentje, ünnepe halála napján, november 16-án van (korábban június 10-én volt), s az anglikán egyház is szentként tiszteli. Kultuszának központja, Dunfermline zarándokhely, sírjához évente zarándoklatot szerveznek. Az edinburghi várban áll a város legrégibb épülete, a fia, I. Dávid alapított Szent Margit-kápolna, nevét viseli a skót főváros egyik egyeteme is.

Margit egy arannyal és ezüsttel díszített, evangélistákról szóló kéziratos könyve az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában található, ehhez fűződik az egyetlen Margit életében feljegyzett csoda: a könyv véletlenül egy patakba esett, de később sértetlenül találták meg. A Magyarországon nevelkedett skót királyné emlékét idehaza is ápolják.

MTI/vasárnap.hu