Rétvári: az állam nem lehet világnézetileg semleges

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az állam nem lehet világnézetileg semleges, nem tagadhatja meg keresztény múltját, hanem állást kell foglalnia a jó és rossz, az értékes és az értéktelen, igazságos és igazságtalan tekintetében. 

Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei tudományos konferenciasorozat Vallás és politika a kommunizmusban című hétfői budapesti előadásán arról beszélt, hogy a „kommunizmus terhes gondolkodásbeli öröksége” a világnézeti semlegesség, amely azért alakult ki, mert a nácizmus és a kommunizmus után az emberek megijedtek mindenféle ideológiától.

Ha pedig a világnézeti semlegességet közömbösségként értelmezik, akkor az állam nem vállalhat fel semmiféle értéket, és nem vállalhatja fel keresztény gyökereit sem. Ez azonban helytelen, hibás ideológia – jelentette ki az államtitkár. A világnézeti semlegesség valójában a keresztény múlt megtagadására szolgál – tette hozzá.

Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy a kereszténység, magyar nemzettudat, hazaszeretet, családok szeretete, az igazságosság keresztény értelmezése hozta létre azt a civilizációt, amelyben élünk, és nem mondhatjuk, hogy a keresztény értékvilággal egyenértékű minden más ideológia.

Az egyház mindig képes a megújulásra – jelentette ki Rétvári Bence államtitkár másnap, a piarista rend konferenciáján kedden. Az államtitkár kiemelte: az egyházi iskolák – közük a 301 éves Budapesti Piarista Gimnázium – az elmúlt évszázadokban állandó értékeket megtartva, mégis a lehető legkorszerűbben tudtak működni, és múltbeli folyamatos megújulásuk a garancia arra, hogy az elkövetkező időben is képesek lesznek erre.

Felidézte: 1945-ben a magyar iskolák 22,7 százaléka volt katolikus, 2010-ben 3,57, ma pedig 9,56 százaléka. 

„Sokat tettünk azért, hogy akik egyházi iskolákban akarnak tanulni, megtehessék, de még mindig sehol sem vagyunk attól az aránytól, amely a magyar történelemben organikusan kialakult”, a „20. századi két nagy törést” megelőzően – mondta.

A politikus szólt arról is, hogy manapság „divat keresni az európaiságot”. Meglátása szerint aki katedrálisokat és egyházi iskolákat látogat, megtalálja az európaiságot, az európai nemzeteket ugyanis a kereszténység köti össze. A kereszténység teremtette meg azt a világnézeti alapot, amely az emberek egymás közötti viszonyát és az európai gazdasági életet meghatározza, és minél inkább eltávolodik Európa a keresztény alapoktól, annál inkább veszélyezteti a világban betöltött gazdasági és kulturális szerepét – mondta az államtitkár.

Forrás: MTI/Mandiner

Fotó: MTI/MARJAI JÁNOS