A muzulmán kisebbségre való tekintettel sorra átnevezik a karácsonyi vásárokat. A helyiek fellázadnak, mert úgy érzik, hogy támadás érte a kulturális gyökereiket. A svédeknél a karácsony mellett már a húsvét is áldozatul esik a tolerancia oltárán. De vajon mennyire ragaszkodunk kiemelt ünnepeink eredeti üzenetéhez?
Szerintem sokunknál kiverné a biztosítékot, ha karácsony ünnepén boldog “téli ünnepet” kívánnánk egymásnak. Ha eltűnnének a tereinken felállított betlehemi jászlaink. És akkor is, ha nem kérdezhetnénk meg a gyerekeinktől, hogy vajon neked mit hozott a Jézuska?
Az origo.hu arról számolt be, hogy sorozatban egy újabb nyugat-európai nagyváros kereszteli, vagy toleránsabban szólva, “nevezi át” karácsonyiról téli vásárra az adventi forgatagot. A helyiek ezt értékvesztésként élik meg. Brugge karácsonyi vásárai több évszázados múlttal rendelkeznek, a kultúránk részét képezik függetlenül attól, hogy valaki vallásosnak tartja-e magát, vagy nem – fogalmazott Pol Van Den Driessche, az Új Flamand Szövetség politikusa.
A több évszázados hagyományt a muszlim vallásúakra tekintettel rúgta fel a neoliberális határozat. A vásár szervezői a névváltoztatás okaként azt hangsúlyozták, hogy az eredeti elnevezés nem befogadó.
Emlékszem, hogy édesanyám Szent Miklós püspök ünnepén erőteljesen szólt rám és a testvéreimre, hogy ne énekeljük azt, hogy “jöjj el hozzánk várunk rád, kedves, öreg Télapó”, hanem
hirdetésTélapó helyett “Mikulást” kellett behelyettesítenünk.
De a karácsonyi “Kis karácsony, nagy karácsony” dalocska is már-már indexre került az otthoni cenzúra alatt, hiába verte belénk ezeket a rendszerhez hű óvónő.
Egyszóval láttunk már olyat, hogy valakiknek a hitünk és az identitásunk finoman szólva is zavaró lett.
De vajon megvan-e bennünk az a karakteres kiállás, hogy ne lúgozzuk ki a karácsonyból a kis Jézuskát? Lehet, hogy van mit védenünk a muszlim jelenlét nélkül is?
(forrás: origo.hu)
