Benedict Kiely: a Szent Korona szimbolikája a keresztény Magyarország

Mindszenty József bíboros testesíti meg mindazt a fájdalmat és a szabadságért folytatott küzdelmet, aminek a terhe mellett egyúttal az érdeme is Magyarországot illeti. Benedict Kiely atya, aki a nasarean.org alapítójaként részt vesz a Közel-keleti keresztények megsegítésében is, A homokra épült ház című írásában foglalkozott Magyarország és Európa viszonyával.

Mindszenty példája fontos tanulsággal szolgál hetven évvel a letartóztatása, majd börtönbe kerülése után is. 1945 és 1973 között Magyarország prímásaként a bíboros az élő és jelenlévő ellenállás szimbóluma is volt, ami mindig is egy tüskét jelentett Moszkva és magyar pártvezetés szemében. Miután tizennégy évet töltött az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén, az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodása szerint 1971-ben akarata ellenére, de IV. Pál pápának engedelmeskedve elhagyta Magyarországot, ami a Vatikán akkori keleti politikájának egyfajta bukásaként is értelmezhető. 

Benedict Kiely atya Mindszenty bíboros példáján keresztül arról ír cikkében, hogy az Európai Parlament azon döntése, amely életbe léptette Magyarországgal az ún. 7. cikkelyt, hasonló érzéseket vált ki, mint ami jellemző volt 1956-ban is. 

“Annak a nemzetnek – írja Kiely atya – amely évtizedekig kényszerű volt elviselni, hogy külföldről diktatórikus módon beleavatkoznak az állam ügyeibe, a mostani EU-s lépések szintén hasonló, “56-os” érzéseket keltenek”. 

Benedict Kiely szerint az Unió ellenséges hozzáállása Magyarországhoz és Lengyelországhoz, első sorban a migrációs kérdés kezeléséből eredeztethető. Azzal, hogy a V4 országok nem támogatják az irányadó EU-s migrációs politikát, szembehelyezkedtek az uralkodó széljárással, és nemet mondtak az abból eredő kulturális és szociális problémákra, valamint arra, hogy több rétegű, párhuzamos társadalmak jöjjenek létre egy adott országon belül. 

Benedict Kiely atya (forrás: YouTube)

Hölvényi György Európai parlamenti képviselő nemrég az Uniót “Európa legszekulárisabb koncepciójaként” említette. A szekularizmusból fakadó problémákra már Szent II. János Pál pápa óta XIV. Benedek és Ferenc pápa is többször felhívta a figyelmet, amelyek többek között abban is megmutatkoznak, hogy az EU képtelen felismerni és egyben elismerni keresztény alapjait – világított rá Kiely atya. 

Az Unió Magyarországgal szembeni hozzáállásával saját gyökereit tagadja meg, mert egy olyan országot ró meg, ami már több mint ezer éve a nyugati keresztény közösség része. 

Ezt fejezi ki a Parlamentben épületében Szent István király koronája is – folytatja Benedict Kiely – ami azt szimbolizálja, hogy Magyarország eddig is keresztény nemzet volt és az is marad. 

Ameddig az EU a vele szemben “renitens” államokra, mint a szervezet alapvető értékeinek aláásóira tekint, addig Magyarország az illúziók demokráciája helyett megmarad két lábbal a földön és Krisztus szavaival élve a házat homok helyett szilárd alapra és hitre építi – olvasható a cikk záró soraiban. 

DB

 

Forrás: Benedict Kiely: A House Built on Sand (First Things)

Kiemelt kép: pexels

Iratkozzon fel hírlevelünkre!