„Két úrnak nem szolgálhatunk” – ennyit a halloweenről!

Egyre többfelé találkozhatunk már Magyarországon is ijesztő ábrázatúra formált és megvilágított tökökkel, szellemekkel és boszorkányokkal október utolsó napjaiban. De mit is jelentenek ezek és mi közük a mi hagyományvilágunkhoz?

Október utolsó napja a világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű halloween ünnepe. Az elnevezés az angol All Hallows’ Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti.

A keltáknál az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közötti félidőben ünnepelték az újévet, kezdődött az év „sötétebb” fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt.

Töklámpással szellemek ellen

A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, a házakban ezért ilyenkor kioltották a tüzet, hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket, egyengessék a mennyei örömök felé vezető útjukat.

A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal „ékesített” lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.

A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is.

Napjainkban már Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, halloween-programokat és partikat is szerveznek, néhány kísérteties hangulatú helyen boszorkányok szolgálják fel az italokat. Az ünnep további szimbólumai a denevérek, a macskák és a baglyok.

Üdvözült lelkek vs. sámánizmus

Vajon mi köze egy keresztény ünnepnek, a mindenszenteknek a töklámpás forgataghoz? Hiszen a keresztény hagyomány mindenszentek napján az üdvözült lelkekről emlékezik meg. 

A halloween – főleg a gyerekek körében – igen népszerű nálunk is – mondta el a vasárnap.hu-nak Barbarics Kati, a fővárosi Lónyai Utcai Református Gimnázium és Kollégium hitoktatója. Kiemelte: itthon sokan nem is ismerik az eredetét, jelentését, noha szokásai és jelképei lényegében a pogányságban és az okkultizmusban gyökereznek.

Megünneplése a pogány praktikákat, a szellemhitet, a sámánizmust támogatja. Két úrnak nem szolgálhatunk. Ha valaki Istenben hisz, bízik, akkor nem lehet dolga a sötét erőkkel – hívta fel a figyelmet a hitoktató.

„Ami első látásra játékos dolognak tűnik, az a valóságban halálosan komoly dolog.  A Biblia egyértelműen figyelmeztet, hogy ne keveredjünk bele semmiféle pogány, vagy okkult praktikákba” – mondta.

A hitoktató szerint mindez azért veszélyes, mert

a természetfölötti létezik, nem csak a képzelet koholmánya, ezért az ezzel való játékot nem szabad félvállról venni. Az Isten nem el akarja venni a szórakozási lehetőséget tőlünk, hanem mert szeret minket, meg akar óvni az ilyesfajta veszélyektől.

A bibliai kereszténység szerint a halottak vagy a mennybe, vagy a pokolba kerülnek, a kettő között nincs semmi, a földön pedig nem bolyonganak szellemek – kommentálta a hazánkban is meghonosodóban lévő „halloween-ünnepkört” a hitoktató.

(MTI, vasárnap.hu)