Közép-Európa lehet Noé bárkája?

Kövér László szerint egy új szakasz kezdetét jelentheti a májusi EP-választás, a küzdelem azonban nem ér véget, totális győzelmet nem fog hozni a valódi európai értékekben hívőknek. Az Országgyűlés elnöke a Magyar Idők hétfői számában megjelent interjúban arról is beszélt, a tágabban vett Közép-Európa jelenthet esélyt arra, hogy Európa eredeti valójában még fellelhető legyen a következő száz esztendőben is.

Kövér László úgy látja, hogy a májusi EP-választással nemcsak a parlament, hanem az Európai Bizottság összetétele is megváltozik, ami egy új szakasz kezdetét is jelentheti, levéve a napirendről a migránsok tömegeinek betelepítését, az Európai Egyesült Államok létrehozásának kérdését. A küzdelem azonban nem ér véget – figyelmeztet az Országgyűlés elnöke, aki szerint a választás nem fog totális győzelmet hozni a normalitásban, a valódi európai értékekben hívők számára. Kiemelte: mindaz, ami Európában történik, nem 2014-ben vagy 2010-ben, se nem az uniós felvételünkkor kezdődött, hanem már évtizedek óta zajlik.

Kövér László értékelése szerint az olyan politikusok, mint az Európát egyszer és mindenkorra maga alá gyűrni akaró háttérhatalmak által “háromdimenziós nyomtatóval legyártott és piacra dobott” Emmanuel Macron, a liberális megmondóember Guy Verhofstadt, Timmermans vagy a többi “nejlonpolitikus” -, hogy most ne is ejtsenek szót némely néppárti politikusról – az EU sírásói.

Rámutatott: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, valamint Ausztria, Észak-Olaszország, Németország keleti része és Bajorország – tehát a tágabban vett Közép-Európa – jelenthet esélyt arra, hogy Európa eredeti valójában még fellelhető legyen a következő száz esztendőben is.

Hangsúlyozta: ezért nagy a tétje a jövő májusi EP-választásnak, sőt minden magyarországi választás is – mindaddig, amíg ez a helyzet fennáll – a lét-nem lét kérdését veti fel, mert a hazai ellenzék hajlamos a hazaárulásra.

Úgy látja: keresztény nézőpontból a világ keletkezése óta kultúrharc,

a Jó és a Rossz, a normális és az abnormális, a morális és az immorális, a Rend és a Káosz küzdelme zajlik.

Politikai szempontból az értékrendek közötti küzdelem Magyarországon a XIX. század végétől a trianoni összeomláson át a mai napig levezethető.

Szerinte amit kultúrharcnak hívnak, az az emberek lelkéért folytatott küzdelem, az, hogy hogyan tudják az üzenetüket elmondani, hogyan tudják az általuk képviselt, a közösségeiket megtartó értékek melletti kiállásra bírni őket. A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt – vélekedett Kövér László.

Megjegyezte: a kultúrpolitika anyagi, infrastrukturális kérdéseiben a Fidesz-KDNP kormányok eddig is jól teljesítettek, az elmúlt nyolc év költségvetését tekintve a magyar kultúra egyik aranykoráról beszélhetnek. Rámutatott arra is: a Kossuth tér rehabilitációja a kommunista szobordöntögetések okán régtől fogva esedékes történelmi igazságtétel. “Vissza kell venni a történelmünket és a történelmi tereinket is. Ebbe beletartozik Nagy Imre szobrának áthelyezése is” – fogalmazott, hozzátéve: ők most is ugyanazt gondolják róla, mint amit 1989. június 16-án a koporsója mellett állva mondtak.

Kövér László kitért Orbán Viktor 1989-ben elmondott beszédére is, és kiemelte: a szöveg minden szava, mondata a mai napig, csaknem 30 év távlatából is vállalható.

(Magyar Idők, MTI)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!