Történelmi inverz: a törökök védik meg Európát

Négymillió menekültet fog meg Ankara

Törökország történelme során már nem első alkalommal találkozik a migráció jelenségével. Miután 1453-ban a korábban Anatóliába érkező oszmánok elfoglalták Konstantinápolyt, a török öntudat megerősödött a térségben. Új világbirodalom született.

Az oszmánok mindig képesek voltak tanulni az őslakos népektől. Vegyes házasságokat kötve bekerültek közéjük, majd ennek révén valójában újabb és újabb területeket vontak birtokuk alá.

Az 1492-es Reconquistának köszönhetően 200 000 spanyolországi zsidó telepedett le az oszmán birodalomban. 1774-ben érkezett a következő nagyobb menekülthullám, majd 1783-tól krími tatárok telepedtek meg az országban. Az 1848-as forradalom után pedig egy kisebb, de nagy jelentőséggel bíró csoport talált törökországi menedéket.

1860-tól Menekültügyi Bizottság is működött a törököknél. Az 1877-es orosz-török háború alatt megindult menekültáradat miatt erre szükség is volt. A menekültek vallási vagy egyéb módokon kötődni tudtak a törökhöz. Az érkezők és a helyiek között kulturális kapcsolat is fennállhatott. Ez a kapcsolat a későbbiekben is hidat képezett a menekültek és a török lakosság között. A második világháború hatására Romániából és Bulgáriából is újabb hullámok érkeztek az országba.

1994-től a török hatóságok a határmenti menekülttáborokba gyűjtötték az újabb migránsokat. A szír menekülteket különleges, testvéri bánásmód illette meg, így ők kollektívan “átmeneti védelemben” részesülhettek.

Török források szerint újabb menekültáradat indulhat el Irán felől. Az iráni hatóságok semmilyen módon nem akadályozzák meg, hogy a migráns tömegek átlépjék a török határt. Élénkíti a szóban forgó népmozgást a történelmi hagyományokkal rendelkező embercsempészet is.

Talán ezért sem elhanyagolható az a tény, hogy Törökország ma is 4 millió menekültet lát el a saját országában. Minden bizonnyal Ankara bizonyítani is akar az EU felé. Az uniós tagság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan állja a sarat a menekültkérdésben. Éppen ezért fogalmazott meg a magyar miniszterelnök a török elnökkel folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón olyan éles kritikát, miszerint az Európai Unió hozzáállása “őszintétlen” a törökországi csatlakozás kérdésében.

Áder János és Recep Tayyip Erdogan török elnök/MTI

Mi, magyarok nem vagyunk érintetlenek a törökök jelenlététől. De jelenleg túl kell tudnunk lépni a magyar történelemben jelentős nyomot hagyó eseményeken. Nem véletlenül hálás tehát ma Magyarország a törököknek, amiért megfékezik az országukban tartózkodó 4 millió migráns Európa felé tartó útját.

Ha pedig hálás Magyarország, akkor az EU-nak is hasonlóan köszönetet kellene mondania Törökországnak.

Iratkozzon fel hírlevelünkre