A múlt héten Washingtonban megrendezett nemzetközi vallásszabadsági konferencián a magyar külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország részvétele azért is fontos, “mert egy olyan országot képvisel, amely kétszáz katonával vesz részt az ISIS elleni nemzetközi koalícióban Erbílben és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyek hozzájárulnak a kiképzőmisszióhoz és a helyi keresztény közösségek megsegítéséhez.

Az Iszlám Állam elleni harc sikerei csak az érem egyik oldala, ugyanis amiről gyakran megfeledkezik a nemzetközi közösség, hogy mi történik a katonai sikerek után és hogyan lehet hosszú távon stabilizálni egy konfliktusok sújtotta régiót, amilyen a Közel-Kelet is.

Szijjártó Péter erről is beszélt amikor elmondta, hogy

hirdetés

“az ISIS területvesztésének ellenére nem dőlhetünk hátra, mert a munkát nem fejeztük be. Épp ellenkezőleg, folytatnunk kell az erőfeszítéseinket, mert ez egy új helyzet és stratégia, amelyben a terrorszervezet alvó sejtekkel és ún. magányos elkövetőkkel hajt végre újabb támadásokat.”

A keresztény közösségek visszatérése kiemelt fontossággal bír

“Amivel szintén tisztában vagyunk az az, ahogy egyre inkább kiszorítjuk az Iszlám Államot a korábban elfoglalt területekről, meg kell bizonyosodnunk afelől is, hogy a korábban ott élő közösségek visszatérhessenek oda ahonnan, elüldözték őket. Ha ez nem valósul meg, fel kell tennünk a kérdést, hogy kik lesznek azok, akik betöltik ezt a vákuumot és ebből milyen egyéb kihívások következnek?” – tette föl a kérdést Szijjártó.

Az üldözött keresztény közösségek mellett való kiállás nemcsak a magukat kereszténynek valló országok feladata lenne, hanem a nemzetközi közösségnek is felelőssége van abban, hogy felhívja erre a figyelmet.

(…) “Itt feltennék egy másik kérdést, hogy ha egy keresztény ország nem, akkor mégis ki lépne fel az ő érdekükben? (…) Az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetek egyik fő célpontjai a keresztények. Az ő felszámolásuk azokon a helyeken, ahol már évszázadok, évezredek óta élnek, rendkívüli szereppel bír a szélsőségesek számára.”

A statisztikai adatok bizonyítják, hogy jelenleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. “Úgy gondolom, hogy ezt sokszor nem vesszük elég komolyan, mert az, hogy a vallásuk miatt meggyilkolt emberek 80 százaléka keresztény, komoly jelentőséggel bír. A politikai korrektséget mellőzve kell erről beszélnünk, mert … néha az az érzésem támad, hogy egyfajta mesterségesen kreált hamis kontextusban az a vélemény uralkodik, hogy úgyis sok keresztény van a világon, ezért az nem is lehet a diszkrimináció tárgya” – tette hozzá.

A nemzetközi közösség hallgatása képmutatás

A külügyminiszter szerint nem szabad abba hibába esni, hogy a vallási kisebbségek elnyomását általánosítva nem ejtünk szót a többségében üldöztetésnek kitett keresztény közösségekről.

“Küzdenünk kell ez ellen a hamis narratíva ellen, ami rendkívül veszélyes és, ha vetnek egy pillantást a nemzetközi szervezetek nyilatkozataira, alig fognak utalásokat találni az üldözött keresztény közösségek védelmével kapcsolatban. Mindemellett persze az is fontos, hogy a vallási kisebbségekről, mint általános fogalomról beszéljünk, de olykor, legalább néhány alkalommal szót kell ejtenünk a keresztény közösségekről is. Mi ezért tisztában vagyunk vele, hogy a Közel-Keletet érintő konfliktusokban – más vallások mellett – a keresztények arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek a saját lakóhelyükről.”

Ehhez – folytatta a miniszter – az is hozzátartozik, hogy mindenhol elismerjék annak a tényét, hogy a sokak által hangoztatott multikulturalizmusnak szerves részét képezi a kereszténység.

A segítségnyújtásról beszélve Szijjártó Péter kiemelten foglalkozott a direkt, célzott akciók sikerességéről, amelyet a magyar kormány is alkalmaz.

“(…) A magyar kormányzaton belül létrehoztunk egy teljesen különálló helyettes államtitkárságot, amely nyomon követi és figyeli az üldözött keresztény közösségek helyzetét világszerte. Ha ezen a téren valahol jogsértések mutatkoznak, ott igyekszünk tőlünk telhető mértékben fellépni az igazságtalanság ellen különböző nemzetközi fórumokon, mint például most is és anyagi, humanitárius segítséget nyújtunk.”

A külügyminiszter szólt továbbá a Hungary Helps programról, amelynek égisze alatt direkt pénzügyi segítséget nyújtanak a szíriai katolikus patriarchátusnak és az antióchiai szír ortodox egyháznak, iskolákat építtetnek a káld katolikus közösségnek, folytatják a Szent József Kórház támogatását Erbílben, valamint majdnem két millió euróval támogatják Tel Aszkuf város lerombolt házainak az újjáépítését, ahonnan több, mint ezer kereszténynek kellett elhagyni a lakóhelyét, és különböző programokat is finanszíroznak, amelyeknek a segítségével a helyiek segítenek újjáépíteni a saját közösségüket, ezzel elősegítve a visszatérést.

“A görög katolikus egyházmegyével együttműködésben Szíriában egy iskolát kezdtünk el építeni Aleppóban és ami szintén nagy eredmény, hogy kormányközi megállapodás alapján Magyarország 33 templomot épít újjá Libanonban, így az országban élő keresztény menekültek gyakorolhatják a hitüket. Emellett elindítottunk egy ösztöndíjprogramot is Ösztöndíj Fiatal Keresztények Számára néven, aminek segítségével a Magyarországon tanuló fiatalok képesítést, végzettséget szerezhetnek és visszatérve a szülőföldjükre, saját közösségeik újjáépítésében vehetnek részt a nálunk megszerzett értékes tudás segítségével” – tette hozzá a miniszter.

A konferencián Szijjártó Péter felszólalásának zárásaként elmondta, hogy Magyarország eltökélt abban, hogy lehetőségeihez mérten továbbra is folytassa az üldözött keresztények megsegítését, amire magyar kormány is kiemelt jelentőségű feladatként tekint.

Fotó: MTI