- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (26.)
1837-ben, amikor megkezdődött Pollack Mihály remekművének, a Nemzeti Múzeumnak az építése, a környéket még csak gyümölcsösök és legelők borították. A…
- Történelmi rácsodálkozások
Eltűnt épületek nyomában (25.)
A 4-6-os villamosvonal Mechwart liget nevű villamosmegállója, azaz a Margit körút és a Keleti Károly utca tágabb értelemben vett kereszteződése…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (24.)
Korábbi cikkeimben már írtam az „elsüllyedt” pesti Duna-korzó híres szállodasoráról. Azt viszont kevesen tudják, hogy nem csak szállodaépületek pusztultak el…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (23.)
Az 1867-es kiegyezést követően a magyar állam hatalmas méretű programot indított az ország egészségügyének fejlesztése érdekében, mivel az akkori hispotályok…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (22.)
A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-part Budapest legértékesebb területe, hiszen fantasztikus kilátás nyílik a Budavári Palotára, a Gellért-hegyre,…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (21.)
Vannak olyan terek Budapesten, amelyek az elmúlt 150 év alatt többet változtak, mint az azt megelőző több száz évben. Ilyennek…
- Egyéb
Eltűnt épületek nyomában (20.)
A budai Várhegy lábánál található a főváros egyik legszebb fekvésű területe, a Víziváros. A római korban a városrészen át vezetett…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (19.)
A Rákóczi út és a József körút találkozásánál található teret Blaha Lujzáról, a híres népszínművész-énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (18.)
A másfél évszázadig tartó török uralom alól az egyesített keresztény haderő – többszöri sikertelen kísérletet követően – 1686. szeptember 2-án…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (17.)
A Március 15-e tér már a római korban is fontos közlekedési helyszín volt: abban az időben a budai oldalon lévő…