Kafka és Adenauer helyet cseréltek
Idén nyáron volt szerencsém Európa két, a huszadik század első felében sokat szenvedett fővárosában járni, amelyekben azonban mára pezseg az élet és pörög a turizmus. Berlin és Prága ugyan nincs messze egymástól, – légvonalban kevesebb, mint háromszáz kilométer a távolság csupán – ám Kafka városánál Berlin jóval szürreálisabbá vált napjainkra.
Pedig Németország fővárosában sincsenek a tetejükön forgó épületek, vagy kék színű gyep a parkokban, a Brandenburgi kapu sem perdült táncra. Berlinben a szürrealitás az emberek vállára ülve ugrott be az elméjükbe. Ha esetleg elfelejtenék az állampolgárok, akkor óriási reklámplakátok emlékeztetik őket arra, hogy elrugaszkodni a normalitástól az új irány a nagybetűs Nyugaton.
Noha konkrétan egyik utcai poszterre sincs nagy betűkkel felírva, hogy a család egy meghaladott fogalom, a férfi és a nő kapcsolata már-már egy ódivatú reláció, a gyermekek pedig nem mások, mint egy doboz kiborított rajzszeg az önmegvalósítás biciklije előtt.
A berlini emberek, ahogy az öreg kontinens „fejlettebb” felén dívik, a reklámokon keresztül kapják meg a szérumot, aminek megfelelő adagolásával elfelejthetik a keresztény gyökerű Európa értékeit.
A német főváros pályaudvarain, plázáiban, a Haupstadt buszain hétköznapi termékeket reklámoznak csupán, olyanokat, mint a közösségi közlekedés használata, biztosítási ajánlatok, netán utazásokat népszerűsítenek. Prágában sem mást hirdetnek, csak máshogy.
Ez a gondolat legelőször akkor fogalmazódott meg bennem, amikor alig egy hónappal a berlini kirándulás után a cseh metróban üldögélve bámultam az embereket és megakadt a szemem egy hirdetésen, ami merőben más volt, mint a német feliratokkal ellátott plakátok, és sokkal jobban hasonlított a fővárosban kihelyezett reklámokra.
Csehországban – Németországgal ellentétben – még fel merik vállalni az egyik legfontosabb értéket, a családot. A prágai plakáton családok, anyukák és apukák gyerekekkel közösen szerepelnek a fotókon, míg a németeknél pont az ellenkezőjét figyelhettem meg: a szingliség éltetése, a családmentes ország képe sejlett fel a hirdetéseken. Hiszen mindannyian tudjuk, egy reklámmal nemcsak egy napszemüveget, vagy egy utazást akarnak nekünk „eladni”, hanem egy életstílust is. A hagyományos értékeknek immáron a nyugati vállalatok is hadat üzentek több politikai erő mellett.
Galéria: család versus lmbtq Prágában és Berlinben
Bár világviszonylatban Prága és Berlin nincs messze egymástól, világnézetben viszont fényévnyi a távolság a két város között. A nevében kereszténydemokrata vezetésű Németország egyik legnépesebb városában a családokat bedugták egy fiókba, a szavatossága lejárt Nyugaton.
Míg Berlin Kafka valótlanságává vált, addig Prága Konrad Adenauer, egykori német keresztény politikus mintavárosává avanzsált. Nyugat és Kelet a morális térfélen helyet cserélt egymással, a német és a cseh főváros között nő a távolság, még ha a vonatút ideje nem is lesz hosszabb.
