Felmérés: a magyarok 90 százaléka kedveli a lengyeleket
A varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet megrendelésére készített, a magyar–lengyel kapcsolatokra, valamint a visegrádi csoport (V4) megítélésére is vonatkozó komplex közvélemény-kutatást a Századvég elemzője, László Tamás ismertette.
A június végén, július elején ezerfős mintán gyűjtött adatok mellett hat, úgynevezett fókuszcsoportos beszélgetés eredményeit is feldolgozták.
A kvantitatív felmérés szerint a magyarok közel 90 százaléka pozitívan vélekedik Lengyelországról, egyúttal a válaszolók több mint fele – különösen a 18 és a 39 év közöttiek – úgy gondolja, hogy érdemes lenne növelni a lengyelek és a magyarok közti kapcsolat intenzitását.
A pozitív viszonyt a válaszadók nemcsak a lengyelek barátságosságával, „rendességével”, vendégszeretetével, Lengyelország szépségével indokolták, hanem azzal is, hogy a lengyeleknek jó a kapcsolatuk a magyarokhoz. Sokan fontosnak tartották ebben a vonatkozásban a lengyelek és a magyarok közötti hasonlóságot.
A lengyeleket a megkérdezettek 32 százaléka elfogadná szomszédjának, 18 százalék akár házastársnak is.
A témát elmélyítő fókuszbeszélgetésekben
a megkérdezettek gyakran említették a lengyelek kedvességét, nyitottságát, a magyarokhoz való hasonlóságát és vallásosságát is. Úgy vélték, hogy Lengyelországban a vallás miatt bizonyos kiegyensúlyozottság, harmónia uralkodik.
A fókuszcsoportokban többször megfogalmazták azt a benyomást is, hogy a köztudatban a lengyel-magyar barátság mára elvesztette jelentőségét, és ezért érdemes lenne erősíteni a két ország közötti viszonyt.
A V4-együttműködésről a válaszadók közel 60 százaléka pozitívan vélekedik. A legpozitívabb képük Lengyelországról van, amelyet 21,9 százalék nevezett a legrokonszenvesebbnek, miközben Csehországot 9,9 százalék, Szlovákiát pedig 6,8 százalék tartotta a számára legkedvesebb visegrádi országnak.
A V4 nemzetei közül a magyarok a leggyakrabban (43,2 százalék) a lengyeleket érezték a leginkább hasonlónak a magyarokhoz. Többen viszont úgy értékelték, hogy Lengyelországról kevesebb információ áll a rendelkezésre Magyarországon, kevesebb hír érkezik a médiából, az emberek ritkábban utaznak a két ország között, mint például a Magyarországgal szomszédos Szlovákia esetében. 
A hétfőn a mintegy 400 magyar és lengyel egyetemista részvételével megkezdődött ötnapos, második alkalommal szervezett krasiczyni nyári egyetemen szerdán még többek között a Három Tenger Kezdeményezésről tartanak pódiumbeszélgetést, amelyen felszólal Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
Bemutatják szerdán a nyári egyetemet szervező Felczak Intézet magyarországi ikerintézménye, a Waclaw Felczak Alapítvány tevékenységét is.
MTI
