Október 13-ára írta ki az önkormányzati választásokat a köztársasági elnök

Önkormányzati választás

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a választásért felelős igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a voksoláshoz kapcsolódó legfontosabb határidők.

E szerint a mintegy 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választásra jogosultnak augusztus 23-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, az augusztus 7-ei névjegyzéki állapotnak megfelelően. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti. A jegyző ekkor új szelvényt állít ki.

Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a főpolgármester-jelölt és a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg augusztus 8-án.

A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, augusztus 24-én kezdődik, és a szavazás napján 19 óráig tart.

A választáson a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek és a főpolgármester-jelöltek szeptember 9-én 16 óráig adhatják le ajánlóíveken összegyűjtött ajánlásaikat. A jelölteknek településtípusonként és választási típusonként eltérő számú ajánlást kell összegyűjteniük.

A jelöltek és a jelölőszervezetek listáinak nyilvántartásba vételéről a választókerületi bizottságok döntenek, négy napon belül. A listákat szeptember 10-én 16 óráig lehet bejelenteni.

Aki a szavazás napján nem a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén (régi nevén: ideiglenes lakcím) akar élni a választójogával, október 9-éig kérheti átjelentkezését. A választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

***

Ugyanezen a napon lesz a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása is

A jogszabály szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani. A választást a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tűzi ki a szavazás előtt legalább 75 nappal, azaz legkésőbb július 30-áig.

A törvény szerint azonban nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: azt ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.

Az NVB határozatában majd felsorolja nemzetiségenként azokat a településeket és megyéket, amelyeken, illetve amelyekben kitűzi a nemzetiségi választást, és meghatározza azt is, hogy a voksoláson induló jelöltek és az állított listák nyilvántartásba vételéhez hány ajánlásra van szükség. Az országos nemzetiségi önkormányzati választást mind a 13 nemzetiségre vonatkozóan kitűzi.

A voksolásra a választópolgárok szeptember 27-éig vetethetik magukat fel a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki ezt nem teszi meg, nem szavazhat, és nem is indulhat jelöltként.

Az NVB-nek a 2011-es népszámlálás alapján 2715 települési nemzetiségi önkormányzati választást kell kiírnia, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy öt jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.

A legtöbb települési választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.

Az októberi nemzetiségi választáson egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kitűzni.

Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból csak 2146 volt megtartható, 569 elmaradt, mert vagy nem indult legalább annyi jelölt, ahány tagból állt volna a nemzetiségi önkormányzat, vagy pedig egyetlen választópolgár sem szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben.

***

A határon túli magyarok is lehetnek jelöltek

Határon túli magyarok ugyan nem vehetnek részt választóként az októberi önkormányzati választásokon, de jelöltként indulhatnak az alaptörvény rendelkezései alapján.

Az alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Vagyis

a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, például határon túli magyar állampolgároknak passzív választójoguk van, aktív azonban nincs, azaz nem szavazhatnak, de rájuk lehet szavazni.

Ez azt jelenti, hogy képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet egy magyar állampolgár akkor is, ha nincs Magyarországon bejegyzett lakcíme.

Szintén passzív választójoguk van azoknak a hajléktalan embereknek is, akiknek nincs településszintű lakcímük sem: ők ugyan nem választhatnak, de képviselőnek vagy településvezetőnek választhatók.

Az alaptörvény szerint ugyanis a választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja, azaz a törvény csak a szavazási jog feltételéül szabja a magyarországi lakóhelyet.

Az alaptörvény rendelkezik arról is, hogy sarkalatos törvény a választhatóságot további feltételekhez kötheti, azonban sem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény, sem a választási eljárásról szóló törvény nem írja elő, hogy csak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgár választható az önkormányzati voksoláson.

MTI