Keresztényellenes megnyilvánulások Európában – temető- és templomgyalázások, bántalmazott keresztények


Hirdetés

Akár gyilkosságig is fajuló esetekről, keresztények elleni muszlim támadásokról és az őket ért joghátrányokról is ír az OIDACEurope 2018-as jelentése, amely társadalmi, jogi és politikai szinten vizsgálta az eseteket. A jelentés alapján a mandiner.hu jelentetett meg részletes cikket. Szemlénk.

A bécsi székhelyű Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe nevű szervezet által kiadott beszámoló szerint az elmúlt két évben a világ ötven országában húszmillió keresztény volt kitéve üldözésnek és közülük háromezret gyilkoltak meg. A keresztényüldözés európai formája – ahogy Ferenc pápa fogalmazott – leginkább az „udvarias üldözésben” nyilvánul meg, amikor a progresszivizmus és a modernitás ideológiája egyfajta kultúrharc formájában nyíltan keresztényellenes jelleget ölt magára.

A jelentést kiadó szervezet tagja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének és 2010 óta ad ki jelentéseket a keresztényellenes megnyilvánulásokról Európa-szerte, a legutóbbi pedig a 2016-os és 2017-es évet foglalja össze. Ugyanakkor, mint írják, a lista nem tartalmazza az összes esetet, mert kétséges, hogy minden hír el tud jutni a központhoz. A 2018-as jelentés

száznegyven templomgyalázást tartalmaz, aminek felét Franciaországban követték el többségében muszlimok vagy radikálisan egyházellenes szekuláris csoportok. Hasonló gyakorisággal fordulnak elő temetőgyalázások, emellett szintén nem ritka a köztéri keresztek, szobrok megrongálása sem.

Sorra véve az eseteket, Németországban a legtöbbször előforduló keresztényellenes megnyilvánulás a nyilvános zaklatás, ami leginkább a menekülttáborokban fordult elő, ahol a muszlim többségű csoportok megzavarják a keresztényeket a hitük gyakorlása közben, vagy agresszív módon próbálják őket áttéríteni az iszlámra. A jelentés egy esetben arról ír, hogy 2017. április 1-én egy afgán menedékkérő tizenhat késszúrással gyilkolt meg egy muszlimról keresztény hitre áttért, szintén afgán nőt, aki a gyermekeivel volt bevásárolni Prien am Chiemseeben. A férfit 2018 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Ausztriában olyan is előfordult, hogy Ramadán idején még azt is megtiltották a keresztényeknek a menekülttáborban, hogy megszagolják az ételt, mert az bűnös cselekedetnek számít.

A keresztény szimbólumok, épületek és hívek elleni támadások mellett, főként Franciaországban, rendszeresen előfordul, hogy a hatósági döntéshozás következtében veszélybe kerülnek a köztéri betlehemek. Brunsvily-ben a templom előtt Szűzanya-szobrot szerettek volna felállítani, azonban ezt a hatóságok megakadályozták, mert „túl vallásos”.

Nem ritka az sem, amikor valakinek a lelkiismereti szabadsága ellen lépnek fel, mert adott esetben megtagad egy bizonyos szolgáltatást. Az Egyesült Királyságban még mindig előfordul, hogy a cukrászdák tulajdonosai bíróság elé kerülnek, mert nem hajlandók azonos nemű párok esküvőjére tortát sütni (például a belfast-i Asher’s Baking Co. bírósági ügye). Nyugat-Európa szerte gyakori, hogy kirúgnak olyan orvosokat, nővéreket, akik nem hajlandóak elvégezni abortuszt vagy eutanáziát. Egy belgiumi, szerzetesek által fenntartott öregotthont pedig hatalmas pénzbírságra büntettek, amiért nem volt hajlandó engedélyezni az eutanáziát.

Az  OIDACEurope riportja többek közt arra kéri a civil szféra szereplőit, a hivatalnokokat, lobbistákat és a politikai élet résztvevőit, hogy legyenek toleránsak a keresztényekkel, tiszteljék hitüket, és erősítsék meg a lelkiismereti szabadság jogát. Felszólítanak arra is, hogy a parlamentek ne fogadjanak el olyan, diszkriminációellenes törvénykezéseket, amelyek csökkentik a szólás, a gyülekezés és a vallás szabadságát. 

Forrás: mandiner.hu. Szilvay Gergely cikke teljes terjedelmében itt olvasható.

Kapcsolódó cikkünk a témában itt olvasható


Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb