„Ha egy üldözött keresztény hívja Magyarországot, nincs, aki felvegye a telefont” – Azbej Tristan a Hungary Helps megszüntetéséről és a folytatás lehetőségéről

Megrendítő beszámolót tartott az üldözött keresztények helyzetéről a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányi Ülésén Azbej Tristan, a párt alelnöke. A korábbi kormány üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára szerint a kormányváltást követően megszüntették azt a kormányzati struktúrát, amely csaknem egy évtizeden át koordinálta Magyarország nemzetközi humanitárius szerepvállalását ezen a területen. A politikus a Vasárnap.hu-nak arról is beszélt: a program civil formában történő folytatásán dolgoznak.

Azbej Tristan szerint Magyarország kilenc évvel ezelőtt olyan útra lépett, amelynek addig nem volt magyar előzménye: állami szinten, önálló intézményi háttérrel kezdte támogatni a világ különböző részein üldözött keresztény közösségeket.

A Hungary Helps Program 2017-ben indult azzal a céllal, hogy a válságok és üldöztetés által sújtott közösségeket elsősorban a helyszínen, illetve a szomszédos országokban segítse, vagyis lehetőség szerint ne a kényszerű elvándorlást, hanem a szülőföldön való megmaradást támogassa. A program keretében templomok és közösségi intézmények újjáépítése, egészségügyi és oktatási projektek, humanitárius segítségnyújtás, valamint a konfliktusok és vallási üldözés áldozatainak támogatása is megvalósult.

 

Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy kilenc év alatt több mint kétmillió emberhez jutott el a magyar segítség.

„Magyarországon a világon első nemzetként és államként állt a világon üldöztetést szenvedő Krisztus-hívők mellé” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a program a magyar állam és a magyar emberek szolidaritásának kifejeződésévé vált.

A Hungary Helps nem kizárólag keresztény közösségeket támogatott: a program általános humanitárius célokat is szolgált, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordított a vallásuk miatt üldözött keresztényekre. A támogatások egyik fontos alapelve az volt, hogy a segítséget közvetlenül azokhoz juttassák el, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.

Nemzetközi mintává vált a magyar modell

Azbej Tristan szerint a magyar kezdeményezés nemzetközi szinten is visszhangot keltett. Állítása szerint az önálló kormányzati felelősség és a célzott segítségnyújtás modellje más országok számára is követendő példává vált.

A program az elmúlt években olyan térségekben is jelen volt, ahol a keresztény közösségeket háborúk, terrorizmus, szélsőséges vallási csoportok támadásai vagy más üldöztetés sújtotta. A támogatások célja sok esetben nem pusztán az azonnali életmentés volt, hanem a közösségek újraszervezésének, az iskolák, templomok és egészségügyi intézmények újjáépítésének elősegítése. A politikus szerint ezért különösen fájdalmas számára, hogy a kormányváltást követően a korábbi intézményi rendszer megszűnt. Mint mondta, a kormányváltás előtt még bizakodó volt, mert az új külügyminiszter, Orbán Anita parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy az üldözött keresztények támogatása továbbra is prioritás marad.

Azbej szerint azonban ezt követően „pont az ígérettel szembemenően” szüntették meg a korábbi kormányzati struktúrát. A politikus állítása szerint a Hungary Helps korábbi projektjei közül több is leállt, köztük templomépítések, miközben szerinte az üldözött keresztények támogatása helyett a program korábbi tevékenységének bírálata került előtérbe.

„Nincs, aki felvegye a telefont”

Azbej Tristan a Vasárnap.hu-nak egy személyes élményt is megosztott arról, milyen következményekkel járhat az intézményi háttér megszűnése.

„Tehát most, hogyha egy üldözött keresztény hívja Magyarországot, akkor nincs senki, aki felvenné, legalábbis a kormányzatban a telefont” – mondta.

A politikus szerint korábban olyan emberek számára is Magyarország jelentette az egyik utolsó reményt, akik életveszélyben voltak. Úgy véli, hogy a program megszüntetésével nem egyszerűen egy állami intézmény szűnt meg, hanem egy olyan kapcsolatrendszer is, amelyen keresztül a veszélyben lévő közösségek közvetlenül segítséget kérhettek.

Azbej arról is beszélt, hogy a korábbi munkatársai a kormányváltást követően olyan keresztényektől kaptak megkereséseket, akiknek a fejére fanatikusok vérdíjat tűztek ki. Elmondása szerint például Szíriából is érkeztek olyan telefonhívások, amelyekben a helyi keresztények azt ajánlották fel, hogy a maguk lehetőségeihez mérten segítenének a magyaroknak. Szerinte ez mutatja leginkább azt, hogy a támogatások túlmutattak az egyszeri pénzügyi segítségen: személyes és közösségi kapcsolatok alakultak ki a magyarok és a segítséget kapó keresztény közösségek között.

Nem a múltat akarja számon kérni, hanem a jövőt építené

Azbej Tristan ugyanakkor azt mondta, nem szeretné kétségbeesésként vagy politikai bosszúként megélni a program megszüntetését.

„Nem akarom ostorozni az új kormányzatot amiatt, mert beszüntette ezt a programot. Mindenki elszámol majd egy ponton a saját maga lelkiismeretével. Sokkal inkább a jövőbe nézek és előre tekintek” – fogalmazott.

Ez a jövő pedig a jelek szerint nem jelenti a misszió feladását.

A Hungary Helps állami programként történő folytatásának lehetősége jelenleg bizonytalan, Azbej azonban arról számolt be, hogy a civil társadalomban jelentős igény mutatkozik a kezdeményezés továbbvitelére. A politikus szerint amióta híre ment annak, hogy megszűnik az üldözött keresztények támogatásának korábbi kormányzati háttere, tömegesen keresték meg őt olyan magyarok, akik valamilyen módon szeretnének továbbra is segíteni.

Ennek nyomán alakult meg a „Velem tettétek” közösség az üldözött keresztényekért nevű önkéntes közösség. Azbej elmondása szerint a Facebookon létrejött csoportnak már több mint 1500 aktivista tagja van. A kezdeményezéshez az Axioma Központ is csatlakozott. Az együttműködés célja, hogy olyan civil formát találjanak, amelyben a korábbi misszió bizonyos elemei tovább működhetnek.

Új fejezet jöhet

A tervek között adománygyűjtés, önkéntes munka és nemzetközi együttműködés is szerepelhet. Azbej szerint a részleteket egyelőre nem szeretné nyilvánosságra hozni, de hamarosan bejelentés várható arról, milyen formában folytatnák a munkát. A korábbi államtitkár szerint Magyarország az elmúlt kilenc évben olyan nemzetközi bizalmat szerzett az üldözött keresztény közösségek körében, amelyet nem lenne szabad elveszíteni. A kérdés ezért már nem pusztán az, hogy lesz-e újra Hungary Helps Program néven működő állami intézmény. Legalább ilyen fontos, hogy a magyar társadalom, a civil szervezetek és az önkéntesek képesek lesznek-e átvenni valamennyit abból a szerepből, amelyet korábban az állam vállalt.

Azbej Tristan szerint erre van társadalmi igény. A politikus arra kérte mindazokat, akik úgy gondolják, hogy Magyarországnak nem szabad magára hagynia az üldözött keresztényeket, hogy csatlakozzanak a „Velem tettétek” közösséghez, és lehetőségeik szerint adománnyal, önkéntes munkával, szakmai segítséggel vagy imaszándékokkal támogassák a kezdeményezést.