Z. Kárpát Dániel: Nem a havi százezer forintos kompenzáció jelenti a megoldást a devizahiteleseknek (VIDEÓ)

Valódi kártalanításra és tisztességes banki elszámolásra van szükségük a devizahiteles károsultaknak, nem havi kompenzációra – hangsúlyozta Z. Kárpát Dániel, a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szervezetének elnöke, aki erről szombaton, a devizahitelesek budapesti demonstrációján nyilatkozott a Vasárnapnak. A károsultak a Bankszövetség elé vonultak, és átadták követeléseiket összefoglaló 12 pontjukat.

Z. Kárpát Dániel kifejezetten rossz konstrukciónak tartja Magyar Péter kormányfő, még a kampányban felvetett ígéretét, amely szerint az igazolt károkkal rendelkező devizahitelesek 2026 és 2030 között havi legfeljebb 100 ezer forintos kompenzációban részesülhetnének. Szerinte ez nem jelent valódi megoldást azoknak, akik a devizahitelezés miatt az otthonukat vagy a megtakarításaikat veszítették el.

A szervezet elnöke szerint a kormánynak olyan devizahiteles törvényt kell alkotnia, amely tisztességes elszámolásra kötelezi a bankokat, és rendezi a tőkeösszegen felül befizetett pénzek visszatérítését. Ehhez a károsultakat képviselő szervezetek bevonását és érdemi egyeztetéseket sürget. Z. Kárpát Dániel elmondta: a velük folytatott egyeztetéseken a havi kompenzáció terve már nem került szóba. A szervezet azt várja, hogy a kormány belátható időn belül konkrét jogalkotási lépéseket tegyen. Ha nem születik érdemi előrelépés, készek tovább folytatni a tiltakozást.

Jogállamért Egyesület elnöke : Nem jelent valódi megoldást a havi százezer forintos kompenzáció

Balogh István, a Jogállamért Egyesület elnöke szerint a devizahiteleseknek ígért havi, legfeljebb 100 ezer forintos kompenzáció nem jelent valódi megoldást a károsultak problémáira. Mint elmondta, korábban személyesen adott át Magyar Péternek egy mintegy tízoldalas társadalmi vádiratot, amely az egyesület álláspontja szerint a magyar és az uniós jogszabályok megsértéseit részletezi. Bár a miniszterelnök megígérte, hogy felveszi vele a kapcsolatot, ez azóta sem történt meg. Balogh szerint az egyesület elnökhelyettese is hiába vár a megkeresésre. Az egyesület elnöke hangsúlyozta: a devizahitelesek ügye olyan széles társadalmi réteget érint, amely mellett a kormány nem mehet el érdemi intézkedések nélkül.

Elmaradt a civil kerekasztal: a devizahitelesekért évtizedek óta küzdő szervezeteket sem vonták be az egyeztetésbe

Bognár Tibor, a Jogállamért Egyesület helyettes vezetője a Vasárnapnak arról beszélt, hogy bár a Tisza Párt kezdetben nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, az ígért civil egyeztetések végül elmaradtak. Mint fogalmazott:

„Az a probléma, hogy Magyar Péterék nem velünk tárgyalnak. Megígérték, hogy lesz civil kerekasztal, és leülünk azokkal a civil szervezetekkel, amelyek már 16–20 éve foglalkoznak ezzel a problémával, de ebből nem lett semmi.”

Bognár kifogásolta azt is, hogy a szervezetet kitiltották az Országgyűlésből, miközben a devizahitelesek érdekeiért próbálnak fellépni. Szerinte a végrehajtási eljárások szüneteltetése önmagában nem jelent megoldást, hiszen a háttérben továbbra is készülnek az ügyek folytatására. A civil vezető úgy véli, a kormány szorosabb kapcsolatot ápol a Bankszövetséggel, mint a károsultakat képviselő szervezetekkel. Ezzel kapcsolatban élesen fogalmazott:

„Nyíltan látszik, hogy ez a kormány inkább a bankok mellé áll, és felmerül a kérdés, milyen érdekek állnak emögött. A kormány összetételében is vannak banki háttérrel rendelkező emberek.”

Bognár a lakosságot érintő energetikai és rezsiproblémákra is kitért. Szerinte az emelkedő vagy vitatott villanyszámlák szintén súlyos következményekkel járhatnak a családok számára, és akár az otthonuk elvesztéséhez is vezethetnek. Úgy látja, a devizahitelesek problémája és a lakosság növekvő energetikai terhei összefüggő társadalmi kérdések, amelyekre sürgős megoldást kell találni.

„Minket nem lehet százezer forinttal kifizetni” – a devizahitelesek valódi kártalanítást követelnek

A Vasárnap.hu a devizahitelesek budapesti demonstrációján részt vevő károsultakat is megkérdezte arról, mit gondolnak Magyar Péter havi legfeljebb 100 ezer forintos kompenzációs ígéretéről. A válaszadók elutasították az elképzelést: szerintük nem újabb támogatásra, hanem a befizetett többletösszegek visszatérítésére és az uniós jogi döntések végrehajtására van szükség.

Többen nevetségesnek nevezték a kompenzációs javaslatot, és azt hangsúlyozták, hogy a károsultaknak a ténylegesen visszajáró pénzüket kellene megkapniuk, méghozzá kamatostul. Egyikük arról számolt be, hogy saját számításai szerint már egymillió forinttal fizetett túl, ezért nem havi részletekben folyósított kompenzációt, hanem a pénze visszatérítését szeretné.

Egy másik demonstráló indulatosan fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a havi százezer forintos összeggel nem lehet lezárni a károsultak ügyét: „Minket nem lehet százezer forinttal kifizetni. Ha a kormány nem tud előrelépést elérni, megkeresem az ügyvéd urat, és közösen kitaláljuk, hogyan tovább. Ezt így nem tartom elfogadhatónak. Én a végsőkig el fogok menni.”

Dabasi Tamás: A végrehajtások felfüggesztése nem megoldás, csak elodázza a problémát

Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének elnöke arról beszélt lapunknak, hogy a devizahitelesek helyzetét nem átmeneti intézkedésekkel, hanem egységes törvényi szabályozással kell rendezni. Úgy véli, a bankokat saját nyilvántartásaik alapján kellene tisztességes elszámolásra kötelezni, hogy a károsultaknak ne kelljen egyenként, jelentős ügyvédi és perköltségeket vállalva bírósághoz fordulniuk. Június 10-én hatályba lépett az a törvény, amely a devizahiteles ügyekben folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat a jogszabályok felülvizsgálatának idejére felfüggesztette. Dabasi szerint azonban ez csupán időnyerés, nem valódi megoldás: „Ez nem megoldás, ez megint elodázza a történetet.” A havi legfeljebb 100 ezer forintos kompenzáció ötletét szintén elégtelennek tartja. Mint rámutatott, ez nem kárpótolja azokat, akik elveszítették az ingatlanukat, akár a hitel visszafizetése ellenére is. Szerinte ilyen esetekben a bankoknak kellene kártalanítaniuk az érintetteket.

Az ügyben a Vasárnap.hu megkereste a Magyar Bankszövetséget és az Igazságügyi Minisztériumot is. Amint válasz érkezik, cikkünket frissítjük.