Vigyázz, csúszik! Ahol banán van, ott banánhéj is

A parlament jóváhagyta az ellenzéki erőket a választásokból kizáró alkotmánymódosítást Nicaraguában, írtuk meg szerdai cikkünkben, hozzátéve, már a címben, hogy banánköztársaságok működnek így. Valóban, a közép-amerikai ország bizonyos szempontból teljes joggal nevezhető banánköztársaságnak.

És hogy ez miért fontos nekünk? Messze van az a Közép-Amerika, s ha odavágyódunk is, vagy nyaralni vetődik oda hazánkfia, azért az ő napi problémáik… Maradjunk annyiban, nem a mi napi problémáink. Ahogy ott folyik a világ, legföljebb egzotikus izgalmat vált ki, analógiák felállítására okot nem ad. Gondolhatnánk. Csak azután nehogy elcsússzunk egy banánhéjon!

Noha nem a banán Nicaragua legfőbb exportcikke, azért a rendszerváltást megelőző időszakban Magyarországról irigykedve tekinthettünk volna rájuk amiatt, hogy e remek déli gyümölcs ott oly’ könnyen elérhető. Már ha persze odafigyeltünk rájuk valamiképpen. Én koromnál fogva se, de megkockáztatom, szüleim és nagyszüleim sem a közép-amerikai valósággal keltek és feküdtek.

Amúgy ma már nálunk is van banán. Nem a kormány érdeme. Nem is az előző dicsérendő érte. Sima ügy, egész évben majszolható. Olyan alap, hogy az áruházban, ahol veszem – magam inkább télen –, és ahol nekem kell lemérni a súlyát, az 1-es a száma. Csak azután, mondjuk vásárlás után, a kasszától távozóban, nagy mohóságunkban azonnal felzabálva az édes gyümölcsöt, a héját meg vadul elhajítva, nehogy elcsússzunk azon a banánhéjon!

Mert aztán a végén úgy elvágódunk, hogy egyszer csak, amikor feltápászkodás közben a fejünket fogva szertenézünk, nem leljük majd honunkat e hazában, hanem hirtelen úgy érezzük, mintha egy egzotikus, eddig figyelmünkre alig érdemes távoli országban lennénk, teszem azt az óceánon túl, ahol a kurta farkú malac túr, vagy azon is túl, a messzi-messzi Nicaraguában.

Nicaragua – ha már ott vagyunk a betűk szárnyán, vagy azon is túl – banánköztársaság mivolta nem is annyira azzal magyarázható, hogy mennyi banánt termelnek, s abból mennyit pakolnak hajóra, hogy exportcikké változtassák. (Nem sokat, legalábbis nem meghatározó mennyiséget a gazdaságuk szempontjából.) Társadalmi berendezkedésük, az ország vezetésének sajátságos demokráciafelfogása inkább oka annak, hogy ma ezzel a gúnyos, pejoratív, mégis jól érthető kifejezéssel illethetjük őket.

Alkotmánymódosítással kizárni embereket a választhatóság köréből?! Bizony-bizony, furcsa dolog az ilyen furfangos eljárás, akármit is követtek el azok a „fránya” ellenzékiek. Azonban így csorbítani a választópolgárok jogait, lássuk be: botrány! De több annál: a demokrácia sárba tiprása, diktatorikus megoldás, az önkény megnyilvánulása.

Közben, így a banánhéjon való elvágódás, meg az abból való feltápászkodás közepette azon kell kapnunk magunkat, hogy egy olyan országban vagyunk, ahol bizony ellenzéki országgyűlési képviselők sokaságát, illetve korábban többször is nagy többséggel miniszterelnökké választott politikust iktattak ki a választhatók sorából, így csorbítva a választópolgárok jogait. Minek nevezhetjük azt, hogy ez megtörténhetett? Elcsúsztunk egy banánhéjon?

Vezetőkép: illusztráció. Forrás: ChatGPT Image