Az összes dolgozó nőt vérig sértette Lannert Judit

Az oktatási miniszter kicsit túltolta az előző kormány gyalázását, és sikerült nőtársai jelentős részét porig aláznia.

Nagy divatja van az új kormányban az „idegenvezetős videóknak”, amelyben a kabinet tagjai azzal igyekeznek elfedni három hónap semmittevését, hogy elődjeik irodáit mutatják be. A cél az lenne, hogy lerántsák a leplet arról az elképesztő pazarlásról és luxusról, ami az előző kormány tagjait jellemezte, de a mutatvány általában balul sül el, hiszen semmi többet nem látunk, mint funkcionális irodákat. Lannert Judit oktatási miniszter is szükségét érezte, hogy felüljön erre a „vonatra”, ami már csak azért is meglepő, mert ő a Tisza-kormány egyik olyan tagja, aki szakértőből lett tárcavezető, vagyis nem a politika felől érkezett a miniszteri székbe. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy gyorsan megtanulta a politikai logikát, bár alkalmazni még nem nagyon tudja.

Sikerült ugyanis egy teljesen átlagos munkahelyi környezetet luxusként bemutatnia, ahol a legnagyobb skandallum az volt, hogy talált egy FÜRDŐSZOBÁT!

Nem ám jacuzzival vagy szaunával, csak egy sima, átlagos fürdőszobát, ahol a korábbi családügyi államtitkárok fel tudták frissíteni magukat és a sminkjüket. Hogy mi ezzel a baj, azt máig nem értem. Vajon az zavarja Lannert Juditot, hogy Novák Katalin, Hornung Ágnes és Koncz Zsófia adott magára? Hogy egy-egy 12 órás munkanap közben nem akartak lefolyt sminkkel és izzadtan megjelenni az aznapi sokadik eseményen?

Lannert Judit ugyanakkor nem állt meg itt, és a fürdőszoba meglétéből azt a következtetést vonta le, hogy „a Fidesz érában a nők a reprezentativitás célját szolgálták és nem gondolták róluk, hogy dolgozniuk kellene komolyan.” Ízlelgessük ezeket a mondatokat a szakértőből gyorsan politikussá lett miniszter asszony szájából. Mert lehet bírálni az előző kormány intézkedéseit, lépéseit, döntéseit, de

azt mondani, hogy a kabinet női tagjai csak kirakatarcok voltak, ez otromba és gusztustalan lenézése ezeknek az igenis komoly munkát végző vezetőknek. És valójában az összes dolgozó nőnek.

Márpedig ha valaki, akkor az előző kormány rengeteget tett azért, hogy a nők ne szenvedjenek hátrányt a munkaerőpiacon akkor sem, ha gyermeket vállalnak. Mert sajnos igenis létezik különbség a férfi és a női munkavállalók megítélése és anyagi megbecsültsége között. És nem azért, mert a nők bármiben is rosszabbak lennének. Sajnos ugyanakkor nagyon sok munkáltató még mindig úgy tekint a gyermeket nevelő nőkre, mint problémaforrásra. Akinek a gyereke majd úgyis beteg lesz, aki kiveszi a szüneteket, akinek nem a munkája az első. Az Orbán-kormányok több intézkedése is azt a célt szolgálta, hogy a cégek ne ezt gondolják a hozzájuk jelentkező nőkről. Hogy a nők ne csak kirakatmunkát végezzenek. Ezt szolgálta a családi adókedvezmény, a csed100 és a gyed100, amikor is, ha egy édesanya visszament dolgozni, akkor a neki járó juttatást ugyanúgy megkapta, mintha a gyermekével lenne otthon. A többgyermekes anyák szja-mentességének fokozatos bevezetése szintén a nők munkaerőpiaci versenyképességének erősítését célozta.

Az előző kormányok tehát mindent elkövettek azért, hogy az édesanyák érdemi munkát tudjanak végezni.

És eredményeket is sikerült elérni ezen a téren. 16 év alatt 461 ezer nő lépett be a munkaerőpiacra, a női vezetők aránya pedig 42 százalékos, ami az ötödik legmagasabb az Unióban. Innen adja tehát át a stafétát az Orbán-kormány a Tisza-kabinetnek. Egyelőre arra vonatkozó terveket nem látunk, hogy Magyar Péterék hogyan haladnának tovább a megkezdett úton. De Lannert Judit szavait hallva már annak is örülhetünk, ha ezek az eredmények megmaradnak.

Vezetőkép: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert