Budapest elveszett tetődíszei – Az Aerolith-udvar
A Frankel Leó út története egészen a középkorig nyúlik vissza. Akkoriban Országút néven a Duna menti Felhévízt kötötte össze Óbudával, így évszázadokon át fontos kereskedelmi és közlekedési útvonalnak számított.
A 19. század végére az utca már Zsigmond utca, később Zsigmond király út néven szerepelt a városi térképeken, ekkor indult meg intenzív beépülése is. Bérházak, villák, intézmények és ipari központok jelentek meg a környéken, amelyek máig meghatározzák az utcakép karakterét. 
A Frankel Leó út 64–66. szám alatt álló Aerolith-udvar a magyar építészet egyik legkülönlegesebb alkotása. A házat 1906-ban építtette fel a vasúti biztosítóberendezéseket és villamosokat gyártó Siemens–Halske vállalat. A terveket Hönel Béla készítette, aki szecessziós ihletésű, modern szerkezetű épületet tervezett a telekre. 
Az épület jelentőségét az adta, hogy Európában itt alkalmazták először nagy léptékben Kis Jenő mérnök Aerolith nevű szabadalmát. Az Aerolith salakalapú hőszigetelő falazóanyag volt, amelyet a korabeli sajtó gyakran meteorkőként emlegetett különleges tulajdonságai miatt. Ellenállt a salétromsavnak, többféle oldószernek, folyadéknak és gázoknak, miközben kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezett. Kis Jenő ismertetői szerint az ebből készült falak gyorsan száradtak, jól szellőztek, télen könnyebben fűthető, nyáron hűvösebb lakótereket biztosítottak, ráadásul az anyag olcsóbbnak bizonyult a hagyományos téglánál. 
Az épület vasbeton vázas, Aerolith elemekből kialakított szerkezete a 20. század elején kifejezetten úttörő megoldásnak számított. A fővárosi építési hatóság a kivitelezést csak a beruházó saját felelősségére engedélyezte, mivel az akkori előírások szerint a födémeket hordó főfalakat kizárólag hagyományos, tömör építőanyagból lehetett volna kialakítani. Az udvarban egy földszintes épületrész adott otthont a Siemens–Halske vállalat irodájának, míg a telek hátsó részén egy kétszintes, L alaprajzú lakóház is létesült, amely szintén az Aerolith-rendszer alkalmazásával készült. 
Az Aerolith-udvarhoz egy különleges fotótörténeti szál is kapcsolódik. Itt élt családjával Isépy László, az Osztrák–Magyar Monarchia egykori alezredese és a Ludovika Akadémia tanára. Üvegnegatívokra készített felvételei évtizedekre eltűntek, majd az ausztrál Past on Glass projekt és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kutatóinak segítségével kerültek újból haza.
Az Aerolith-udvar eredetileg gazdagon díszített épület volt. A homlokzatot látványos pártázat koronázta, az erkélyeket faragott kőkorlátok szegélyezték. Budapest ostroma során a ház meglepően kevés sérülést szenvedett, így hosszú ideig megőrizhette eredeti formáját. 
A fordulatot az államosítás hozta el. Az épületet 1949-ben elkobozták a Siemens vállalattól, majd több kisebb lakásra osztották fel. Ezzel egy időben eltávolították a díszes pártázatot is, amely addig meghatározta az épület megjelenését. Az évtizedeken át tartó elhanyagoltság során az Ingatlankezelő Vállalat szinte semmilyen karbantartást nem végzett rajta, állapota folyamatosan romlott. A hanyatlás legsúlyosabb pillanata 2005-ben következett be, amikor egy leszakadó erkély egy arra sétáló nyugdíjas halálát okozta. Az eset után végül felújították az épületet, megerősítették az erkélyeket, és helyreállították a homlokzat több részletét. A korábbi kőkorlátokat azonban kovácsoltvas szerkezetek váltották fel, az egykori tetődíszek pedig nem épültek újjá. 
Az Aerolith-udvar ma is a magyar építéstörténet egyik különlegessége. Ritka emléke annak a korszaknak, amikor a mérnöki újítások és az építészeti kísérletezés bátran formálták Budapest arculatát. Az épület megérdemelné, hogy egyszer újra teljes pompájában álljon a Frankel Leó úton. Az eredeti pártázat és a kőerkélyek helyreállítása nemcsak az épület szépségét adná vissza, hanem méltó módon őrizné meg a város egyik különleges építészeti örökségét is.
Vezetőkép: Az Aerolith-udvar ma is a magyar építéstörténet egyik különlegessége. Ritka emléke annak a korszaknak, amikor a mérnöki újítások és az építészeti kísérletezés bátran formálták Budapest arculatát. Forrás: www.egykor.hu
