Budapest arculatformáló építésze volt – 100 éve halt meg Hauszmann Alajos

Száz éve, 1926. július 31-én hunyt el Hauszmann Alajos, a magyar historizáló építészet legmeghatározóbb alakja. A Budavári Palota, a New York-palota és a Műegyetem tervezője nemcsak monumentális középületeivel formálta át Budapest arculatát, hanem professzorként generációk sorát nevelte fel. Halálának centenáriuma alkalmából 2026-ban emlékévet hirdettek a tiszteletére.

1847. június 9-én született Budán egy bajor eredetű családban, apja volt az orvostudományi egyetemen 1872-ben alapított első homeopátia (akkori szóval hasonszenvész) tanszék vezetője. Festészetet tanult, majd kőművesnek állt, segédlevelét a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítése során, 1863-ban szerezte meg. Ezután iratkozott be a Műegyetemre, 1866-tól öt szemeszteren át a berlini Bauakademie építészhallgatója volt, Németországban ismerte meg későbbi feleségét is. Tanulmányainak elvégzése után bejárta Németországot és Franciaországot, Itáliában az olasz reneszánsz építészeti emlékeivel ismerkedett. 1868-ban (21 évesen) lett tanársegéd, majd 1872-től az építészet nyilvános rendes tanára volt a Királyi József Műegyetemen, ahol negyvenkét éven át tanított (1900-ban az intézmény rektora lett), így nagy hatást gyakorolt a magyar építészetre. Tanítványa volt többek között Alpár Ignác, Komor Marcell, Lajta Béla.

Első épülete az Erzsébet téri kioszk volt, amely később beépült az 1960-ban lebontott Nemzeti Szalonba. Korai művein az olasz reneszánsz formáit alkalmazta, ilyen a Teréz körút 13., a Batthyány-ház, a firenzei Strozzi-palota mása (régen itt volt a Központi Házasságkötő Terem), az Alkotmány utcai Bírósági épület, a Markó utcai gimnázium. A Budapest második világháborús ostroma alatt lebombázott Duna-parti Tüköry-palotánál már 1874-ben acélgerendás födémet alkalmazott, a közbenső alátámasztásokat is vasoszlopokkal oldotta meg. 1882-ben neoreneszánsz tervekkel vett részt az Országház tervpályázatán, amelyet végül Steindl Imre nyert meg.

Későbbi épületein a barokk stílus elemei és a kőarchitektúra jelenik meg. Az 1893–1896 között épült Kossuth téri Igazságügyi Palota (amely jelenleg felújítás alatt áll, és évtizedekig a Néprajzi Múzeumnak adott otthont) hatalmas portikusza a berlini Reichstagéra emlékeztet, az épület középső részét dongaboltozatos csarnok tölti ki, látványos neobarokk lépcsőrendszere miatt több filmet is forgattak itt. A szobordíszekkel ékes New York-palota a Nagykörút szó szerint legkiemelkedőbb épülete, karcsú tornya az ostrom alatt és 1956-ban is elpusztult. Földszintjén kapott helyet a legendás kávéház, amely az 1900-as években irodalmi és művészi asztaltársaságok, szerkesztőségek törzshelye volt, napjainkban a világ legszebb kávéháza címmel büszkélkedhet. A palota biztosítótársasági, majd sajtószékházként működött. Luxusszállodává alakítása 2006-ban fejeződött be.

Hauszmann Alajos legmonumentálisabb munkája az 1891-ben, Ybl Miklós halála után átvett budavári királyi palota. A krisztinavárosi szárnyat elődje szellemében fejezte be, a dunai oldal bővítésének alapkövét 1896-ban rakták le. Az északi szárnyépületet a Szent György térig meghosszabbította, így a városképbe harmonikusan illeszkedő, az Országháznál is nagyobb, szimmetrikus együttes jött létre. Portikuszt, nyitott díszlépcsőt és álkupolát emelt a tengelyben, a túl hosszú épületet manzárdtetőkkel, tetőablakokkal, csúcsokkal tagolta. Az épületegyüttes a második világháborúban erősen megsérült, az újjáépítés során valódi kupolát emeltek rá, és múzeumokat, könyvtárat helyeztek el benne. Hauszmann nevével 2019-ben program indult a Budavári Palotanegyed felújítására.

Az ő tervei szerint épült a Nagyvárad téri Szent István és az Erzsébet Kórház (ma Országos Sportegészségügyi Intézet, közismert nevén Sportkórház), ezek voltak az első pavilonrendszerű intézmények Magyarországon. Vidéki kastélyai közül említendő a rátóti Széll-, a nádasdladányi Tudor-stílusú Nádasdy-kastély átalakítása, ő tervezte a fiumei kormányzósági palotát, a kolozsvári egyetem egyes épületeit és a Nyitra vármegyei közkórházat is. Utolsó nagy műve a budai Műegyetem főépülete, amelyen az eklektikus elemeket mérsékeltebben alkalmazta, a hangsúlyt a reprezentatív részletekre: a főbejáratra, az aulára és a lépcsőházakra helyezte.

Hauszmann főúri életet élt: vadászott, vitorlázott, sokat utazott, a legfelső körökkel állt kapcsolatban, 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet is kapott. Gizella lánya Magyarország első építészdoktorához, Hültl Dezsőhöz ment feleségül (utóbbi vitte tovább egyetemi oktatói pozícióját is). Az építészi hagyományt folytatja Hauszmann ükunokája, Seidl Tibor és szépunokája, Seidl Krisztián is.

Hauszmann Alajos a historizáló eklektika jelentős képviselőjeként elmarasztalta a népi díszítmények alkalmazását, Lechner Ödön szecessziós stílusát is bírálta. 1922-ben lett a Műegyetem tiszteletbeli doktora, 1924-ben az MTA tiszteleti tagja. Hosszú és sikeres pályafutása alatt elnöke volt az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak és a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek. 1906-ban megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, Szombathely (ahol több épületet is tervezett) díszpolgára volt.

1926. július 31-én halt meg Velencén, a ma Gschwindt–Hauszmann-kastélynak nevezett impozáns épületben. Síremléke a Fiumei úti sírkertben található.

Tiszteletére a BME Építészmérnöki Kara a legjobb építész-diplomaterveket Hauszmann Alajos díjjal jutalmazza, az életművét ismertető albumot 2004-ben adták ki. 2011-ben posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. 2022-ben jelent meg naplójának kritikai kiadása. 2024-ben kisbolygót neveztek el róla. Halálának centenáriuma alkalmából 2026-ban emlékévet hirdettek.

Vezetőkép: Hauszmann Alajos építész. Forrás: Facebook/Hely