Miért tiltotta 20 éven át a Vatikán az Isteni Irgalmasság tiszteletét?
Bár a katolikus egyház jelenleg támogatja a Szent Fausztina nővérnek kinyilatkoztatott Isteni Irgalmasság áhítatát, nem volt ez mindig így. A Vatikán kezdeti ellenvetése az Isteni Irgalmasság tisztelete iránt Szent Fausztina naplójának hibás fordításai miatt alakulhatott ki.
Mára a katolikus egyház támogatja a Szent Fausztina nővérnek kinyilatkoztatott Isteni Irgalmasság áhítatát, de nem volt ez mindig így. A Vatikán 20 évig tiltotta annak terjesztését vagy népszerűsítését.
Az Isteni Irgalmasság weboldalán így írnak a történtekről :
Sopocko atya, aki az Isteni Irgalmasság terjesztésén fáradozott, számos gúnyt és megvetés céltáblája lett. A legsúlyosabb csapás azonban 1959-ben érte, amikor a Vatikán, miután hibás és zavaros fordításokat kapott a Naplóból, megtiltotta az irgalmasság üzenetének terjesztését a Fausztina nővér által javasolt formákban.
A Vatikán hivatalos, először 1958. november 19-én kiadott és 1959-ben megerősített rendeletének fordítása szerint:
„A Faustina nővérnek tett kinyilatkoztatások természetfeletti jellege nem nyilvánvaló. Az Isteni Irgalmasság ünnepét nem szabad bevezetni. Tilos olyan képeket és írásokat nyilvánosságra hozni, amelyek Fausztina nővér által kapott formában hirdetik ezt az áhítatot.”
Karol Wojtyla
A mai napig nem teljesen világos, hogy pontosan milyen hibákat látott a Vatikán az Isteni Irgalmasság áhítatával kapcsolatos fordításban, de végül Karol Wojtyła érsek volt az, aki megkérdőjelezte ezt a tilalmat.
Wojtyła 1965-ben megkezdte Fausztina nővér szentté avatásának folyamatát, és naplójának szövegét egy másik lengyel teológusnak, Ignacy Różycki professzornak adta át. A Naplót újra megvizsgálták, és Wojtyła 1977-ben ismét benyújtotta azt a Vatikánnak felülvizsgálatra.
Wojtyła biztos volt benne, hogy az Isteni Irgalmasság áhítatában semmi sem ellentétes a katolikus hittel, és küldetésének tekintette, hogy bebizonyítsa ezt az állítását.
Aztán 1978-ban Wojtyłát pápává választották, és II. János Pál pápaként folytatta munkáját.
A Hittani Kongregációnak eddigre sikerült áttekintenie az Isteni Irgalmasság áhítatát egy pontosabb fordítás segítségével, és már nem találtak semmi olyat, ami megakadályozta volna annak terjedését.
Szent II. János Pál biztosítani akarta a híveket arról, hogy az Isteni Irgalmasság áhítata nem valami káros dolog, éppen ellenkezőleg: az egész Egyháznak el kell gondolkodnia rajta.
Szent II. János Pál végül húsvét második vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította, az áhítat pedig egyre szélesebb körben ismert világszerte.
Vezetőkép: thedivinemercy.org
