Kaszab Zoltán: Orbán Viktor ismét kitartott a magyar érdek mellett

Hirdetés

Már az uniós csúcstalálkozóra érkező állam- és kormányfők nyilatkozataiból is érezni lehetett, hogy nem lesz könnyű a csütörtök este. Szinte mindegyikük bírálta ugyanis a magyar kormányfőt, amiért továbbra sem szavazza meg az Ukrajnának szánt újabb, 90 milliárd eurós hitelt és a 20. szankciós csomagot. Sőt, a csúcsot lezáró sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor nem tartja a szavát – utalva arra, hogy a magyar miniszterelnök egyszer már áldását adta a Kijevnek szánt kölcsönre.

Azt ugyanakkor elfelejtette hozzátenni az összes, a témában nyilatkozó politikus, hogy a helyzet most alapvetően más, mint decemberben. Ukrajna ugyanis továbbra sem nyitotta meg az egyébként működő és Kijev által szándékosan zárva tartott Barátság-kőolajvezetéket.

És bármit is mond az EU, vagy Zelenszkij, korábban ők maguk is többször elismerték, hogy eszük ágában sincs a jövőben orosz olajat szállítani Magyarországra és Szlovákiába.

Ez pedig egyértelműen szembemegy a magyar érdekkel. Az olcsó orosz energia nélkül ugyanis hazánk kiszolgáltatott. Főleg egy olyan nemzetközi helyzetben, amikor a közel-keleti háború eleve az egekbe lökte mind az olaj, mind a gáz árát és hamarosan Európa is ellátási problémákkal küzd majd. Ebben az esetben a nemzeti érdek képviseletének egyetlen módja, hogy a kormány valahogyan rászorítsa Ukrajnát arra, hogy minél előbb megnyissa a vezetéket. Ennek pedig az útja a közös döntések blokkolása. Orbán Viktor tehát igenis helyesen teszi, amit tesz.

Az is helyes taktika Orbán Viktor részéről, hogy nem dől be az EU-s és ukrán ígéreteknek.

Kijev ugyanis számtalanszor megígérte már a magyar kisebbségek helyzetének javítását, vagy épp a nyelvi jogaik tiszteletben tartását, valódi előrelépés ugyanakkor sosem történt ezeken a területeken sem. Miért is kellene arra számítani, hogy ez most másképp lesz? Vajon ha Kijev hozzájutna a hitelhez, milyen érdeke fűződne még a számunkra létfontosságú vezeték megjavításához? Jót nevetnének Zelenszkijék, hiszen a pénz náluk lenne és Magyarországra sem jönne többé orosz olaj. Orbán Viktor tehát helyesen teszi a dolgát még akkor is, ha óriási nyomást helyeznek rá, fenyegetik és mindenféle eszközökkel próbálják őt meggyőzni.

De képzeljük el, ha nem ő, hanem Magyar Péter ülne a tárgyalóasztalnál? Az a Magyar Péter, akiről a napokban az egyik baloldali elemző, Nagy Attila Tibor is elmondta, hogy személyiségéből kiindulva nehezen tudja elképzelni, hogy egy feszült hangulatú, hosszan tartó megbeszélést higgadtan végig tudna ülni. Ez már eleve rontaná a magyar tárgyalási pozíciót. Nem beszélve arról, hogy

a Tisza által a külügyminiszteri posztra szánt Orbán Anita többször egyértelművé tette, hogy egy Tisza kormány nem lenne bot a küllők között. Vagyis mindent megszavazna, amit Brüsszelben mondanak neki.

Már csak azért is, mert a Néppárt tagjaként a Tiszának nem lenne lehetősége arra, hogy eltérjen a brüsszeli fősodortól. A nemzeti érdekek képviselete és a néppárti tagság ugyanis nem működik egyszerre, ezt a Fidesz példája már megmutatta. Nagy szerencsénk, hogy a kormánypárt előbbit és nem utóbbit választotta. A Tisza részéről érkező nyilatkozatok ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy Magyar Péter utóbbit választaná – a magyar érdekkel szemben is.

Egy ilyen feszült és kiélezett nemzetközi környezetben ugyanakkor egyetlen magyar kormány sem teheti meg, hogy feladja azt, ami a legjobb a hazánknak. Az orosz energiáról való leválás ugyanis 1000 forintos benzinárat és háromszoros rezsiköltségeket jelentene. Ebbe minden magyar család belerokkanna. Ahhoz pedig, hogy ezt elkerüljük, az kell, hogy a jelenlegi kormány folytathassa a munkáját.

Vezetőkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozójáról távozva Brüsszelben 2026. március 20-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos