Európai célpontokat is támadás érhet az iráni háborúval összefüggésben Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő szerint
Vannak olyan személyek, akik támogatják az iráni rezsimet itt, Európában. Tartani lehet attól, hogy támadások, akár terrortámadások történnek nagykövetségek, amerikai, izraeli érdekeltségek ellen – mondta a Vasárnap.hu-nak Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő, akit az iráni rezsimhez hűséges erőkről, a háború eszkalációjáról és egy újabb menekülthullám lehetőségéről is kérdeztünk.
– Irán megtámadásának hatására kiújultak a harcok a libanoni Hezbollah és Izrael között. Miért kapcsolódott be a konfliktusba a Hezbollah?
– Szombat reggel, amikor kirobbant a háború, még olyan hírek érkeztek, hogy a Hezbollah egyelőre nem fog részt venni ebben az egészben, de aztán nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy mégis, és támadást is indított a Hezbollah Izrael ellen. Sőt, most éjszaka is érték légicsapások, bombázások Izraelt, és ezért Izrael is visszaválaszol. Nagyon fontos, hogy a Hezbollah és Izrael közötti tűzszünetet követően az volt a megegyezés, hogy a katonai képességéről le kell mondania a Hezbollahnak, de ezt nem tette meg. Félig titokban fegyverkeztek, és készültek későbbi offenzívákra, mint amilyen a mostani. Ők egy Irán által támogatott csoport, így kiállnak az iráni rezsim mellett, emiatt is csatlakoztak a háborúhoz.
Őket nem igazán zavarja az, hogy ezzel belesodorják Libanont a háborúba.
Ugyanis azt is tudni kell, hogy a libanoni reguláris hadsereg nem a Hezbollah – ők egymással ellenfelek, ellenségek; Libanon nagyon nem akart belesodródni ebbe az egész konfliktusba, de a Hezbollah ezt megtette, s emiatt most Libanon is érintett.
– Libanon vezetése elítélte a Hezbollah támadását.
– Így van, a libanoni kormánynak az álláspontja az, hogy elsősorban nem akarnak ebbe az egészbe belevonódni, de ez végeredményben mégis megtörtént. Ők mindenképpen elítélik a Hezbollah akcióit már elég régóta, Libanon vezetése abszolút nem támogatja a Hezbollah működését, sőt nekik kellene leszerelniük ezt a csoportot, de ezt nem tudják megtenni, mert túl erős még ehhez a Hezbollah. Ettől függetlenül az ő felelősségük volna az, hogy megtegyék, de nem képesek rá.
– Az izraeli közvélemény üdvözölte az Irán elleni támadásokat, még ha ez újabb, Izrael elleni támadásokhoz is vezetett?
– Én azt látom – legalábbis a közösségi médiában látottakból, valamint a cikkekből azt lehet leszűrni -, hogy noha van támogatás, de az embereknek picit elege van már abból, hogy újra óvóhelyeken kell átvészelniük a hétköznapokat. Úgyhogy egyrészt van támogatottsága az akciónak, de természetesen vannak olyanok is, akik elutasítják azt, és nem értenek ezzel egyet. Megosztott az izraeli lakosság ebben a kérdésben.
– A Hezbollahról mint Irán egyfajta szövetségeséről beszéltünk. Vannak még a térségben hasonló, a jelenleg iráni rezsimhez hűséges csoportok?
– Igen, akiket feltétlenül érdemes kiemelni, azok az Irakban lévő síita milíciák, amelyek szintén Iránhoz kötődnek millió szállal, finanszírozást tekintve is. Ezek most nagyon aktívak, nagyon sok bázisuk és központjuk van Irakon belül, amelyeket az elmúlt napokban folyamatosan bombázott az USA és Izrael. Úgyhogy ők teljes mértékben érintettek, illetve támogatják az iráni rezsimet. Sőt, Irakon belül több demonstráció is volt az elmúlt egy-két napon az iráni rezsim mellett. Ezeket a milíciákhoz köthető emberek szervezték. Vagyis Irakban van egy erős bázisa az Iráni Iszlám Köztársaságnak, és ezek nyilván támogatják az iráni rezsimet. Ilyen milícia persze van több is, például a húszi milícia Jemenben, csakhogy ők eléggé messze vannak, és el is vannak foglalva a saját problémáikkal, valamint van még Hamász Gázában is, de ők szintén a saját harcukkal törődnek. Ami még külön fontos, az az, hogy az elmúlt egy-két nap során sok hír felröppent arról, hogy vannak olyan személyek, akik támogatják az iráni rezsimet itt, Európában. Tartani lehet attól, hogy támadások, akár terrortámadások történnek nagykövetségek, amerikai, izraeli érdekeltségek ellen.
– Európában kikről van szó, milyen nemzetiségű, hova elkötelezett emberekről?
– Elsősorban iráni nemzetiségűekről van szó, akik az iráni Forradalmi Gárdához köthetők. Az iráni Forradalmi Gárdának van egy nagy hálózata, amely számos országot lefed. Itt, Európában is megvan az a bázis, amely el tudna követni ilyen cselekedeteket. A spanyol kormány pont tegnap nyilatkozott arról, hogy az országában lévő amerikai nagykövetség is veszélyben lehet akár.
Az, hogy Európában lévő amerikai követségek veszélyben lehetnek a mostani időszakban, az egy abszolút reális veszély.
– Az a körülmény, hogy Irán a számára szomszédos országok területén lévő nyugati bázisokat, szállodákat, infrastruktúrát is célba vette, fakadhat-e esetleg egy síita-szunnita ellentétből?
– A kérdésfelvetés jogos, de ennek inkább az a gyökere, hogy ezek nyugatbarát országok. Amerikai bázisok és támaszpontok helyezkednek el a területükön, elsősorban emiatt irányulnak feléjük a támadások. Az amerikai támaszpontokon túl civil infrastruktúrát és létesítményeket is értek találatok, sőt folyamatosak érnek sajnálatos módon Bahreinben, Kuvaitban és több arab országban. Dubajban ötcsillagos szállodát ért támadás. Ennek sok oka van egyébként, de mindenképpen azért célozzák ezeket az államokat, mert ezek Amerika-barátok, sőt, ezek részben Izrael-barátok is. Több ország normalizálta a viszonyát Izraellel az elmúlt években, emiatt is célpontok.
– Elképzelhető-e, hogy szárazföldi csapatokat is bevet Iránban az USA, illetve Izrael?
– A legfrissebb hírek szerint van már izraeli mozgolódás Iránon belül, tehát elképzelhető, hogy a Moszadnak (Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata), vagy esetleg az Izraeli Védelmi Erőknek vannak bent egységei, csak ezek az információk nem nyilvánosak. Igazi szárazföldi akció még nem történt egyelőre, de – a híreket és a nyilatkozatokat nézve – nem kizárható, hogy lesznek. Most még nem tartanak ott a történések, hogy erről lehessen beszélni. Jelenleg az a fázis zajlik, amely során az iráni erőket meggyengíteni akarják, esetleg a rendszert valahogy megdönteni, bár ez borzasztó nehéz, főleg csak légi úton. A későbbiekben nem kizárt, hogy szárazföldi csapatokat is küldenek majd.
– Vegyes a nemzetközi megítélése az Irán elleni offenzívának. A NATO főtitkár üdvözölte azt, de például az egyik legerősebb NATO-tagország, Törökország elnöke a nemzetközi jog megsértéséről beszélt. A török álláspont – ők földrajzilag közel vannak – mennyire érvényesülhet?
– Semennyire, ha az Egyesült Államok és Izrael az akaratát végig akarja vinni, akkor Törökországnak nem osztottak lapot. Törökország szempontjából az lehet nagyon fontos, hogy megpróbálják elkerülni, hogy ők is érintettek legyenek ebben a konfliktusban, és ehhez szükség van ilyen nyilatkozatokra, amelyekben elítélik az Egyesült Államokat és Izraelt. Szükség van rá, nehogy őket is támadás érje, bár ez sem kizáró ok, még így is érheti őket valamilyen offenzíva. Azt akarják mutatni, hogy ők az iszlám világ mellett vannak, együtt éreznek az iráni néppel, és elítélik, sőt a nemzetközi jog súlyos megsértésének tekintik ezt az izraeli-amerikai akciót. Törökország egy kicsit különutas állásponton van most is, mint ahogy egyébként más kérdésekben is gyakran.
– Akár Törökország lehet az elsődleges célpontja egy esetleges iráni menekülthullámnak?
– Igen, elképzelhető, hogy
Törökországba nagyon sokan menekülnének, főképpen az Iránban élő afgánok közül.
A törökök rendkívüli módon tartanak ettől, ezért sem szeretnék, hogyha ez a konfliktus elhúzódna. Valóban lehet attól tartani hogy Törökországban azért megjelennek ezek a menekültek előbb-utóbb. Erre volt példa az elmúlt 15 évben, Törökország mindig is célország volt a migránsok, a menekültek számára. Ez most is benne van a pakliban.
– Az Egyesült Arab Emírségekre térve, amely – például Dubaj – kiemelt, nyugatiak által előszeretettel látogatott desztináció. Az odairányuló turizmus mekkora csapást szenvedett el? A jövőben mit eredményezhet, mennyire tartanak majd az emberek az odautazástól?
– Rövid távon ez mindenképpen egy súlyos csapás, de azért közép-hosszútávon nem vagyok benne biztos, hogy csapást fog jelenteni számukra. Ennek a konfliktusnak lesz megoldása, valahogy rendezni fogják, ebben biztos vagyok. Az lehet, hogy hetekig eltart, még azt sem zárom ki, hogy még hosszabb ideig, de amint ez a konfliktus rendeződik, a turizmus is elég hamar helyre fog állni. A koronavírus-járványt követően is viszonylag hamar helyreállt ezeknek az országoknak a turizmusa. Most nyilván van egy bizalomvesztés, de az iráni helyzet rendeződése után szerintem ezzel nem lesz probléma.
Vezetőkép: Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő. Forrás: MCC Migrációkutató Intézet
