Dr. Surján László: Tempus omnia revelat. Idővel minden kiderül.
– Hogyan értékelné az Európai Néppártban tegnap történteket!
– Ezt sajnos röviden nem lehet. A Fiatal Demokraták Szövetsége megalakulása után a liberális pártok európai szövetségébe nyert felvételt. Az idő múlásával azonban egyre kevésbé érezték ott jól magukat. Ahogy egyszer erről Orbán Viktor nyilatkozott: „nem értették a mi szavainkat és mi sem az övékét”. A generációs párt jelleget letéve, a Fidesznek a szememben már 1995-ben kereszténydemokrata programja volt, bár akkor ők még ezt a szót nem használták.
Amikor azután együttműködés alakult ki a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és a Fidesz között, akkor a közös frakcióban való munka megmutatta, hogy
valóban nincsenek elvi különbségek sem a két generáció, sem a két párt között.
Az Európai Néppárt pedig már 1998 előtt meglátta, hogy Orbán Viktorból hamarosan magyar miniszterelnök lesz. Örömmel fogadták tehát a Fidesz közeledését.
Mi történt, hogy most kizárással fenyegető feszültség alakult ki? Ennek két mozgató rugója van. Az egyik kiinduló pont a hazai ellenzék eredménytelensége. Amikor kiderült, hogy a Fidesz elleni kritikájuk itthon nem befolyásolja a választókat,
a fősodrású nyugati médián keresztül indítottak támadásokat, pontosan úgy, ahogy elődeik Moszkvához szaladtak, ha nem boldogultak egymással.
De a nyugati sajtóban megjelenő támadások sem hatottak a kormányoldal szavazóira, hiszen ugyanazt mondták, mint a hazai bukott ellenzék. Ekkor taktikát váltottak, és az sajtón keresztül az EPP tagpártjait támadták, hogy miért nem szakítanak a populista, antiszemita, diktatórikus stb. Fidesszel. Jó ideig ez sem volt eredményes: a párton belüli szolidaritás kitartott. Eddig. Most a választások előtt elfogyott a kurázsi, 13 párt, félve a sajtótámadások okozta szavazatvesztéstől, a Fidesz kizárását javasolta.
A nyugati sajtótámadásoknak sikerült Orbán Viktort veszedelmes, öntörvényű populistának beállítani. Ez roppant kényes helyzetbe hozta az Európai Bizottság elnöki posztjára vágyó Manfred Webert.
A csúcsjelöltség ugyanis még választási siker esetén sem garantálja az elnökséget.
A szerződés szerint a Bizottság elnökének személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, amit a Parlamentnek jóvá kell hagynia. A parlament öt éve megüzente, hogy csak azt a jelöltet hagyja jóvá, aki a választásokon győztes párt ún. csúcsjelöltje. Így lett Juncker bizottsági elnök.
De kitart-e a Parlament emellett a zsaroló álláspont mellett? Amint Weber csúcsjelölt lett, azonnal megtámadták: Orbán barátja nem lehet bizottsági elnök. Azóta folyamatosan mossa le magáról ez a „bélyeget”, megszavazta a Sargentini jelentést, és feltételeket szabott a Fidesznek.
Március 20-án lezajlott az első csata, amelyet Orbán Viktor fölényesen megnyert. A kizárási indítványt be sem terjesztették. A Fidesz kijelentette, ha csak felfüggesztik a tagságát, azonnal kilép.
Viszont kész az értelmes párbeszédre, ezért kompromisszumos javaslatot terjesztett be arról, hogy a tárgyalásokig nem gyakorolja a tagságból fakadó jogait.
Ezt 190:3 arányban elfogadták. Egy nyertes csata azonban nem a háború vége és főleg nem békekötés. A Fidesz javaslat, amelyhez a Néppárt elnöksége is csatlakozott, azért győzött ilyen arányban, mert a küldöttek felfogták: árt a kampányuknak, ha a Néppárt marakodik, különösen, ha a zászlóshajót veszik tűz alá. Itt tartunk, s júniusban kezdhetjük előről.
– Hogyan látja Ön jelenleg a KDNP helyzetét a Néppárton belül?
– A Néppártban a miniszterelnököt adó pártok viszik a prímet, a koalíciós partnerek kisebb figyelmet kapnak, még az ellenzékben lévő pártoknál is kevesebbet, mert azokból elvben nagyon hamar lehet kormányzó párt. Ebben a rendben tehát a KDNP szélárnyékban van. Fel sem merült, hogy kizárására bárki is javaslatot tegyen. Ha a nyár vagy az ősz folyamán a Fidesz távozik, a KDNP akkor is maradhat, és maradnia is kell. Képviselnie kell a nemzeti érdeket, és
szorosabbra kell fűznie a Néppárton belül a kapcsolatot azokkal, akik valóban kereszténydemokraták.
A Néppárt baja ugyanis az, hogy sok pártot úgy vett fel tagjai közé, hogy annak elvi alapjai nem voltak meg. A Fidesz kizárási folyamata, bárhogy is végződjék, egy érték-vitát generál, amelyet a Fidesz esetleges távozása után a KDNP-nek kell tovább folytatnia.
Nem a kormánypártok közötti szolidaritás hiánya, hanem épp a közösen vállalt felelősség tartja majd bent a Néppártban a KDNP-t.
Hosszú időnek kell eltelnie, hogy helyreálljon a Néppárt bizalma a Fidesz iránt, – mondta az egyik pártelnök. Az sem lesz könnyű, hogy helyreálljon a Fidesz bizalma a Néppárt iránt. E folyamatban a KDNP közvetíthet a felek között.
– Mik a lehetséges forgatókönyvek a jövőre nézve mind a Fidesz, mind a KDNP szemszögéből?
– Ez az a kérdés, amit manapság a sajtó feszeget, de ezen rágódni nem érdemes.
Túlságosan sokismeretlenes az egyenlet.
Mi lesz a májusi választás végeredménye? Ki merné akármelyik előrejelzést készpénznek venni, ha még az sem biztos, hogy az Egyesült Királyság tagja marad-e még egy ideig az Európai Parlamentnek, vagy sem? Hogyan reagál a 27 tagállamban a választó az egyes pártok migrációbarát nyilatkozataira és hogyan a bevándorlás fékezésére, elutasítására?
Tempus omnia revelat. Idővel minden kiderül.
Kampány van, nem a jóslás, hanem a munka ideje.
A kép forrása a kdnp.hu.