Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Vasárnapnak: Támadás érheti a kritikus magyar infrastruktúrát
Külföldről támadás érheti a kritikus magyar infrastruktúrát, akár drónokkal, akár más módon. Számítani lehet arra is, hogy mélységi támadás éri bármelyik magyar erőművet, elosztóállomást, gázelosztót – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, aki a kormányfő rendkívüli bejelentésére reagált a Vasárnap.hu megkeresésére.
– Most jelentette be Orbán Viktor, hogy elrendelte a magyarországi kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, továbbá Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalmat rendelt el. Mire számíthat a miniszterelnök, mi az, ami történik most? Mit jelent mindez?
– Ez egyet jelent, miszerint külföldről támadás érheti a kritikus magyar infrastruktúrát, akár drónokkal, akár más módon.
A keleti határszélen a drónrepülési tilalom egyet jelent azzal, hogy az is benne van a pakliban, hogy Ukrajna felől drónokkal támadnak meg magyarországi elektromos, vagy akár más közművezetékeket. Másrészről országosan mindez azt jelenti, hogy számítani lehet arra is, hogy akár mélységi támadás éri bármelyik magyar erőművet, elosztóállomást, gázelosztót.
Tehát innentől kezdve ez egy nagyon bonyolult és nagyon veszélyes időszak, amibe lépünk.
– Melyik ország lehet, aki megtámadhatja ezeket a rendszereket?
– Túl nehéz dolgunk nincsen a találgatást illetően, mivel Ukrajnából paramilitáris, szélsőjobboldali csoportok részéről a miniszterelnök életét érő fenyegetések, valamint a Magyarországot, magyar célpontokat érő fenyegetések most már szinte napi sűrűséggel jelennek meg, látnak napvilágot a közösségi médiában. Nyilvánvaló, hogy azok a magyar válaszlépések, amelyeket a kormány megtett a Barátság kőolajvezeték elzárása miatt, azok következtében az ukránok úgy gondolják, hogy nem a józan ész politikájával, hanem nyers erővel próbálnak meg válaszolni. És tegyük hozzá,
egy NATO- és európai uniós tagország Magyarországról beszélünk, amely unióba elméletileg Ukrajna is csatlakozni kíván.
Márpedig az ebbe a klubba való csatlakozásnak a szándékát ilyen módon meglehetősen sajátságosan fejezik ki az ukránok.
– A támadás esélye az ukrán államtól, vagy szélsőséges csoportoktól származhat?
– Bármelyiktől.
Az, hogy önállósítja magát egy olyan hadseregbe integrált elitalakulat, amely köztudottan szélsőjobboldali, neonáci ideológiát vall, ez is lehet, ahogy az is, hogy kormányzati szintről rendelnek el egyfajta csapást Magyarország ellen.
Ezen a ponton emlékeztetnék arra, hogy az ukrán katonai hírszerzés szinte folyamatosan támad például Moszkvában orosz tábornokokat – és sikerrel.
Vezetőkép: Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója. Fotó: MTI/Veres Nándor
