Hatástalanított fegyver Budapest fölött

Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története címmel nyílt kiállítás pénteken Budapesten, a Várkert Bazár Gloriettjén. A neoreneszánsz kertbe vezető rámpán 20 tablón kaphatnak ízelítőt az érdeklődők a szomszédságban lévő Gellért-hegy és az ormán emelt Citadella múltjából.

A Várkapitányság által létrehozott szabadtéri kiállítás megnyitóját néhány méterrel odébb, az YBL6 Művészeti Térben tartották.

A tablók korabeli képek és építészeti részletek segítségével mutatják meg, miként alakította a mindenkori hatalom, a város és az emlékezet a Citadella jelentését az elmúlt évszázadokban, a közelmúltban, illetve napjainkban.

A kiállítás önértékén túl azért is kiváltképpen érdekes és időszerű, mert tavasszal nyílik meg a felújított, nem mellesleg UNESCO világörökségi helyszín részét képező Citadella.

„A mostani kiállításunk anyagával az egyik utolsó lépést tesszük meg az átadás felé. A tárlatunkkal azt szeretnénk megmutatni, milyen utat járt be a Gellért-hegy és a Citadella az elmúlt évszázadokban és az utóbbi néhány évben”

– mondta köszöntőjében Sikota Krisztina, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettese.

Hozzátette, hogy „a Gellért-hegy és a Citadella a főváros egyik legismertebb és talán az egyik legtöbbet változó és fordulatban gazdag történelemmel rendelkező helyszíne. A nyíló kiállításunk végigvezet azon a folyamaton, amely során a Gellért-hegy, majd a Citadella végképp összefonódott a magyar történelem sorsfordító pillanataival”.

Mint mondta, a „Citadella újjászületett”.

Értékeit megmentettük, és az épületegyüttes a korábbinál sokkal nyitottabb és zöldebb közösségi térként formálódik újjá”

– emelte ki.

„Az elnyomást jelképező falakat átjárhatóvá tettük. A Citadella ingyenesen látogatható parkja hamarosan nyitva áll a nagyközönség előtt, idevárjuk a minőségi időtöltésre vágyó magyar családokat, turistákat, külföldieket, hogy megcsodálhassák a páratlan kilátást, amely a Citadelláról nyílik. Történetéről pedig, amely elválaszthatatlan a Gellért-hegy históriájától és a magyar történelemtől, A szabadság Bástyája című kiállítás fog mesélni” – ismertette.

Zárásképpen kijelentette, a most megnyíló – Elnyomástól szabadságig című – kiállítás „a Gellért-hegy és a Citadella múltjának felidézésével a jelenhez és a jövőhöz is szól, és lehetőséget ad arra, hogy új nézőpontból tekintsünk egy régóta ismert helyszínre”.

Az április közepéig látható tablókiállítást Taraczky Dániel építész, a Citadella fejlesztésének vezető tervezője nyitotta meg. Ahogy a tárlat, úgy ő is a Citadella múltjáról beszélt, illetve elárulta, mi vezette a tervezés folyamán.

Felidézte azt a furcsa tényt, hogy anno, építése idején a Citadella közutálatnak örvendett. Azt a Habsburgok azért emelték a város fölé, hogy megfékezzenek egy esetleges újabb felkelést az 1848-as forradalom után. Taraczky Dániel idézett Emmanuel Zitta (1786–1856) osztrák hadmérnök, az erőd tervezőjének egy írásából, amelyben megindokolta, miért is volt arra szükség. „Azért kell megépíteni a Citadellát, mert a városi felkelések csak állandósított terrorral állíthatók meg”, illetve, hogy a „lakóházak folyamatos bombázásával és ágyúzásával” lehet elvenni a kedvét az embereknek mindennemű lázadástól – fejtegette rég Zitta.

„Úgy gondolom, hogy ezt nekünk nem szabad elfelejteni” – fűzte hozzá Taraczky Dániel.

Elmondta azt is, hogy a Citadella csak jócskán az 1867-es kiegyezés után, 1899-ben került a főváros tulajdonába, ekkor el is indult az erőd lebontása, „aztán elfogyott a kedv, elfogyott a pénz, és ránk maradt egy ilyen torzó 125 éven keresztül” – fogalmazott.

„Én úgy gondolom, hogy az is egy valós álláspont lett volna, hogy bontsuk le az egészet” – jegyezte meg az építész már napjainkra utalva.

Persze tudjuk, nem ez a döntés született. Taraczky Dániel elmondta, hogy a felújítás/átalakítás kapcsán az erődöt annak fogta fel, ami: „ez egy fegyver, egy katonai fegyver a város fölé állítva” – mondta. Szavai szerint ezt a fegyvert egyszerűen – és átvitt értelemben – hatástalanítani kellett, ezért vágták át az erőd falait, és létesítettek egy nyitott, átjárható teret és parkot.

„Gyakorlatilag birtokba vettük. A magunkévá tettük ezt az épületet, és megnyitottuk mindenki számára. Szerintem ennél szebb gesztust nem is lehetett volna beletenni. Így lett a Citadella egy erődből a szabadság bástyája”

– mondta.

Kitért arra is, hogy a beruházás során létrejött egy történelmi élménytár, ami „Magyarországon egyedülálló vállalkozás”, és ami véleménye szerint nagyon népszerű lesz, sok figyelmet fog kapni.

„45 percben el tudjuk mesélni az egész magyar történelmet. Ehhez látványos képeket használunk, installációkat és nagyon sok újraforgatott filmet, megfilmesített történelmi festményeket is” – mondta a Citadellán a közeljövőben megnyíló kiállításról.

Kiss Henrietta, a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértője beszélt a most nyílt tablókiállításról.

„A kiállításon keresztül tulajdonképpen 2000 év történetét járhatjuk be” – fogalmazott, megemlítette többek között, hogy a Gellért-hegyhez „kapcsolódik a csanádi püspök, Szent Gellért vértanúsága” is.

„Érdekesség, hogy az oszmán-török időszakban egy török harcosról, Gürz Iljászról nevezték el a helyet, akinek itt volt a síremléke, a türbéje, amely nagyon komoly muszlim zarándokhelynek számított a korszakban. A pogány szokások kiűzésére a hegyen több alkalommal is állítottak kálváriát”

– mondta Kiss Henrietta, s felhívta a figyelmet arra, hogy az idők folyamán több keresztút is épült a hegyen, amelyeket évszázadokon keresztül jártak, gyakran számított komoly búcsújáró helynek a Gellért-hegy, ennélfogva sem idegen, hogy hatalmas feszület álljon a hegy ormán.

„Jelenleg a hegy szakrális központjának a Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom és az ahhoz kapcsolódó pálos kolostor tekinthető. Ezt a két világháború között építették, és immár harmadik alkalommal keresztutat is létesítettek hozzá” – mondta, majd beszélt a hegy csúcsán álló szoborról, illetve egykor volt szoborkompozícióról, amely a második világháború után azért készült, hogy a szovjet hadsereget dicsőítse, de azóta, megszabadulva mellékalakjaitól, ma már Szabadság-szoborként áll Budapest felett, így vált a főváros egyik jelképévé.

Vezetőkép: A Gellért-hegyi Citadella történetéről nyílt kiállítás 2026. február 20-án Budapesten, a Várkert Bazár Gloriettjén. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona