Lezárulhat a keresztényellenesség korszaka Venezuelában

„Maduro elfogása a keresztényellenes rezsim végét jelenti?” – teszi fel a kérdést egy keddi cikkében a christianpost.com. Úgy fogalmaznak, hogy a szabad Venezuela létrehozásához a legjobb módszer a vallásszabadság tiszteletben tartása lehet, amely alapvetés eddig –Hugo Chávez és Nicolás Maduro regnálása alatt – nem jellemezte az országot.

Felidéznek egy szörnyű esetet 2021-ből, amikor is botokkal és késekkel felfegyverzett férfiak foglaltak el Mérida városában egy keresztények által működtetett drogrehabilitációs központot. Az elkövetők a „Colectivos” tagjai voltak, ami egy paramilitáris szervezet Nicolás Maduro és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt szolgálatában. A központban, ahol Cristian Dugarte lelkész fiatal, egykori drogfüggőknek tartott foglalkozást,

a támadók több jelenlévőt a Biblia lapjainak rágására kényszerítettek, s olyan súlyosan megverték őket, hogy több csontjuk is eltörött, valamint éles késekkel kereszt alakban bevágták a bőrüket.

Mint írták, a lelkész ezt megelőzően is kapott fenyegetéseket, az akarták elérni, hogy hagyja abba tevékenységét, és adjon információt az emberekről, akik hozzá fordulnak.

A Karib-térség emberi jogait figyelemmel kísérő Outreach Aid to the Americas (OAA) szervezet egy jelentésében emlékeztetett arra, hogy bár Hugo Chávez elnök (1999-2013), akit Maduróhoz hasonlóan következetesen diktátornak nevez a christianpost.com, a választási kampánya során megpróbálta megnyerni a keresztényeket, hamarosan elvesztette szimpátiájukat – különösen az államosítási politikája, a kormány egyházakba való beépülése, Kuba támogatása, Izrael elleni kirohanásai és a holokauszt tagadása miatt.

Évekkel később Maduro, látva, hogy a katonaság és a keresztények hogyan működtek együtt bolíviai szövetségese, Evo Morales megbuktatásában, és milyen befolyással bírnak más országok választásain, megrendelt egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a venezuelaiak 30 százaléka tartja magát kereszténynek, ami az OAA szerint magasabb arány, mint a legtöbb becslés. „Ennek eredményeként Maduro kezdetben felületes támogatást nyújtott az egyházaknak, többek között engedélyezte a Biblia terjesztését, de végül Chávez kudarcba fulladt politikáját követte, és szinte minden támogatást elvett” – írták.

A Covid-világjárvány idején Maduro korlátozta az egyházak és a keresztény szervezetek munkáját a humanitárius segélyek fogadásával kapcsolatban, hogy megerősítse az állam segélyezőként kialakult imázsát.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottság (USCIRF) legutóbbi jelentésében, „A vallásszabadság elnyomása Latin-Amerika autoriter hármasában: Kuba, Nicaragua és Venezuela” címmel arról írt, hogy „bár a chavizmus nem emelte a vallási csoportok elleni üldözés mértékét Kuba vagy Nicaragua szintjére, de hasonló elnyomási módszereket alkalmaz”. Ezen módszerek között sorolták fel a vallási közösségek folyamatos megfigyelését, zaklatását, fenyegetését, a nyilvános támadásokat és az önkényes letartóztatásokat.

„Venezuelában azok a vallási vezetők, akiket a titkosszolgálatok nem tartanak Maduro támogatóinak, megfélemlítésnek vannak kitéve” – jelentette az USCIRF. 2025-ben például a katolikus rádióállomás, a Fe y Alegría újságíróját, Carlos José Correa Barrost álarcos katonák tartóztatták le. Kilenc napig eltűntnek számított, majd szabadon engedték.

Mint írták, a börtönökben – ahol a politikai foglyok között számos keresztény is van – sem jobb a helyzet. A chavisták hatóságai gyakran megtagadják vagy megakadályozzák a papok és lelkészek belépését a büntetés-végrehajtás intézetekbe.

„Örüljünk annak, hogy Dél-Amerikában egy szabad ország jöhet létre, és egy újabb kormány nem nyomja el testvéreinket” – áll a christianpost.com cikke végén.

Vezetőkép: Caracasi üzlet előtt sorban álló emberek mellett kormánypárti civil fegyveresek az előző napi amerikai támadás után, 2026. január 4-én. A támadáskor az amerikai katonák elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították őket. Fotó: MTI/AP/Ariana Cubillos